Színházi Élet, 1926. december 6–12. (16. évfolyam, 49. szám)
1926-12-06 / 49. szám
60 SZÍNHÁZI ÉLET Nemrégiben jöttem haza külföldről, ahol Kertész Mihály kitűnő vezetése mellett hatoltam be a filmrendezés misztériumába és így a külföldi tapasztalaton okulva, friss szemmel és szabatos objektivitással lebbenthetem föl a problémáik szfinksz-arcáról a bűvös fátyolt. Ezt annál inkább is megtehetem, mert első magyar filmemet, a tehetséges Mihály István Csodadoktor című filmjátékát már befejeztem s így mögöttem áll a hazai tapasztalatok egész anyaga is. A magyar problémája filmgyártás nem is magyar, hanem európai probléma. Az amerikai filmek betörése Európába lenyűgöző hatással volt a közönségre. Érthető technikában, rendezésben, emberanyagban, sajátos kitalálásokban szebbek, jobbak voltak, mint az eddigi európai filmek. Elkészült az első magyar burleszkvígjáték Egyet azonban Amerika nem tud megvásárolni, s ez az európai szellemisély. A mozgóképszínházakban éppen ebben a szezonban folyik le észrevétlenül a harc. Állapítsuk meg bátran, hogy Amerika még nem nyerte meg a filmháborút Európával szemben. Szükségszerű tehát, hogy a magyar filmgyártás is életre keljen, miért évekkel ezelőtt nagyon kelendő cikk volt az egész világon a magyar film. Most, hogy újra elkezdhettük a magyar filmgyártást, tiszteletreméltó elismerés illeti meg Geiger Richárdot, a Síar-filmgyár vezérigazgatóját, aki a hívő lelkesedésével mellőzte az üzletember bizalmatlanságát és elkészítette hosszú szünet után az első reprezentáns magyar filmet. Mindenkinek igaza van, aki a magyar filmgyártás jövőjében bízik, mert ebbben az országban ezrével futkosnak kenyérnélkül a tehetségek, csak egy kis jóakaratot, bizalmat s 110, egy kis pénzt kell előlegezni arra, hogy formájukat kifussák. Az első magyar film, a Csodadoktor a legnehezebb feladatot vállalta, hogy a vidámság egy boldog óráját ajándékozza a közönségnek. A feladat nehézségeit könnyedén hidalják át kitűnő magyar művészek, élükön Rátkay Márton, Vaszary Piroska, Székely Ibolya, a Színházi Élet pünkösdi királynője, aki ezzel a filmszereplésével kardért csinált — s a kitűnő technikusok, Vanicsek János és Básthy István. Major Dezső,