Színházi Élet, 1926. december 6–12. (16. évfolyam, 49. szám)

1926-12-06 / 49. szám

60 SZÍNHÁZI ÉLET Nemrégiben jöttem haza külföldről, ahol Kertész Mihály kitűnő vezetése mellett ha­toltam be a filmrendezés misztériumába és így a kül­földi tapasztalaton okulva, f­riss szemmel és szabatos objektivitással lebbenthe­tem föl a problémáik szfinksz-arcáról a bű­vös fátyolt. Ezt annál inkább is meg­tehetem, mert első magyar filmemet, a te­hetséges Mi­hály István Csodadoktor című filmjátékát már be­fejeztem s így mögöttem áll a hazai tapasztalatok egész anyaga is. A magyar problémája filmgyártás nem is magyar, hanem euró­pai probléma. Az amerikai filmek betö­rése Európába lenyűgöző hatással volt a közönségre. Érthető technikában, rende­zésben, emberanyagban, sa­játos kitalálásokban szeb­bek, jobbak voltak, mint az eddigi európai filmek. Elkészült az első magyar burleszk­vígjáték Egyet azonban Amerika nem tud megvásárolni, s ez az európai szellemisély. A mozgóképszínházakban éppen ebben a szezonban folyik le észrevétlenül a harc. Állapítsuk meg bátran, hogy Amerika még nem nyerte meg a filmháborút Európával szemben. Szük­ségszerű tehát, hogy a magyar filmgyártás is életre keljen, miért évek­kel ezelőtt nagyon kelendő cikk volt az egész világon a magyar film. Most, hogy újra elkezdhettük a ma­gyar filmgyártást, tiszte­letreméltó elismerés illeti meg Geiger Richárdot, a Síar-filmgyár vezérigazga­tóját, aki a hívő lelkese­désével mellőzte az üzlet­ember bizalmatlanságát és elkészítette hosszú szünet után az első reprezentáns magyar filmet. Mindenkinek igaza van, aki a magyar film­gyártás jövőjében bí­zik, mert ebbben az országban ezrével futkosnak kenyér­nélkü­l a tehetségek, csak egy kis jóakaratot, bizal­mat s 110, egy kis pénzt kell előlegezni arra, hogy formájukat kifussák. Az első magyar film, a Csoda­doktor a legnehezebb fel­adatot vállalta, hogy a vidámság egy boldog órá­ját ajándékozza a közön­ségnek. A feladat nehézsé­­­geit könnyedén hidalják át kitűnő magyar művé­szek, élükön Rátkay Márton, Vaszary Piroska, Székely Ibolya, a Színházi Élet pünkösdi királynője, aki ezzel a filmszereplésével kardért csinált — s a kitű­nő technikusok, Vanicsek János és Básthy István. Major Dezső,

Next