Színházi Élet, 1926. december 20–27. (16. évfolyam, 51. szám)

1926-12-20 / 51. szám

4 SZÍV HÁZI ÉLET M1M1P0= == IHM VEZÉRCIKK van A varsói bazilika falába betemetve Frederic Chopin szive. Ez a néma, halott sziv bizonyára meg­dobbant azon az estén, amelyen a magyar főváros közönsége olyan módon hódolt a halhatatlan mu­zsikusnak, ahogyan nem hódoltak még soha sehol e nagy világon. Frederic Chopint vitte színpadra a Király ház. Őt magát és a Szín­mu­zsikáját. Életének regé­nyes történetét és kárának javát. Azt a mán­sok szerelmet, amely ezt a nagyszerű poétát körül­fogta és azt a rengeteg melódiát, amit a szerelem fakasztott szívéből. Ahol, amerre zongora van a vi­lágon: mindenütt játszot­ták eddig is Chopint; most ez a magyar daljáték új rétegeket ismertet meg vele és ha vannak és ha lesznek is olyanok, akik a színlap láttára — Chopint mennek megnézni a Király Színházba, amikor az elő­adás végén eljönnek on­nan, tudják, hogy ez Cho­pin — Frédéric Chopin!... Talán ez a legfőbb ér­deme Faragó Jenőnek, a librettistának és Bertha Istvánnak, aki a Király Színház számára ezt­­ a Chopin-partitúrát megírta. Faragó érdekes, ragyogó keretet adott a játéknak és a Chopin-muzsikának; Hertha értékkel, István pedig csupa nagyszerű mu­zsikával töltötte meg ezt a keretet. A TÁRCA CHOPIN HÁROM SZE­RELME. Az aranyifjúság, a dia­dalmas férfikor és a re­zignált, csöndes búcsúzás idejére esik Chopin három szerelme. Radziwill Eliza hercegnő, George Sand, az írónő és Eisner Wanda a három ideál, akik köré életének három idő­szaka fonódik. Zelapora Volá­ban, Czartorisz­ky Ádám herceg (Csortos Gyula) is­merkedik meg a fiatal Chopin (A­ndor Jenő) a szép Radziwill Elizával (Vaály Ilona), aki lengyel leány, de Párisban ne­velkedett és apja azért küldi Zelaporába Ádám bácsihoz, hogy megismer­je a lengyel földet. a len- Király Színház. ..C­hopin' Kovács V­inda és Chopin Ilona és Nádor Jenő (Angela foto)

Next