Színházi Élet - 1926/51. szám

4 SZÍV HÁZI ÉLE T == IHM M1M1P0= VEZÉRCIKK A varsói bazilika falába van betemetve Frederic Chopin szive. Ez a néma, halott sziv bizonyára meg­dobbant azon az estén, amelyen a magyar főváros közönsége olyan módon hódolt a halhatatlan mu­zsikusnak, ahogyan nem hódoltak még soha sehol e nagy világon. Frederic Chopint vitte színpadra a Király Szín­ház. Őt magát és a mu­zsikáját. Életének regé­nyes történetéi és mun­kájának javát. Azt a sok szerelmet, amely ezt a nagyszerű poétát körül­fogta és azt a rengeteg melódiát, amit a szerelem fakasztott szivéből. Ahol, amerre zongora van a vi­lágon: mindenütt játszot­lák eddig is Chopint; most ez a magyar daljáték uj rétegeket ösmertet meg vele és ha vannak és ha lesznek is olyanok, akik a színlap láttára — Chopint mennek megnézni a Király Színházba, amikor az elő­adás végén eljönnek on­nan, tudják, hogy ez Cho­pin — Frédéric Chopin!... Talán ez a legfőbb ér­deme Faragó Jenőnek, a librettistának és Bertha Istvánnak, aki a Király Színház számára ezt * a Chopin-partiturát megírta. Faragó érdekes, ragyogó keretei adolt a játéknak és a Chopin-muzsikának; Hertha István pedig csupa értékkel, nagyszerű mu­zsikával töllötte meg ezl a kerelel. I TÁRCA CHOPIN HÁROM SZE­RELME. Az aranyifjúság, a dia­dalmas férfikor és a re­zignált, csöndes búcsúzás idejére esik Chopin három szerelme. Radziwill Eliza hercegnő; George Sand, az írónő és Eisner Wanda a három ideál, akik köré életének három idő szaka fonódik. Zelapora Volá­ban, Czartorisz'ky Ádám herceg (Csortos Gyula) is­merkedik meg a íialal Chopin (A'ndor Jenő) a szép Radziwill Elizával (Vaály Ilona), aki lengyel leány, de Párisban ne­velkedett és apja azért küldi Zelaporába Ádám bácsihoz, hogy megösmer­je a lengyel földet, a len­Király Színház: ..C.hopin' V;inda és Chopin Kovács Ilona és Nádor Jenő (Angela foto)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék