Színházi Élet, 1926. december 26–1927. január 1. (16. évfolyam, 52. szám)
1926-12-26 / 52. szám
44 SZÍNHÁZI élet farsang, amelyet naturalisztikus aláfestéssel kellett kihoznom. Ennek keretén belül van az a meseszerű történet, amely a bábukról szól. Ha a bábut az igazi emberek közé eresztjük az életbe, akkor összeroppannak és átveszik a mi gyarlóságainkat — ez a Petruska tanulsága. Ezt a meseszerű, fantasztikus árnyalatot kellett összevegyíteni minden éles ellentét nélkül a naturalista elemmel. A címszereplő Andor Tibor végezte el a legnehezebb munkát. A leánybábu Plasinszky érzékeltetni Peppi volt, aki tudta az igazi nőt, amikor választania kell a gazdag, erős, de durva és a simulékony, szerelmes, de gyöngéd férfi között. Brada Ede és Dalnoki Viktor, a mór és a varázsló alakítói is beleélték magukat a nem mindennapi mimikát és játékösztönt kívánó szerepbe. Rékai Nándor, a modernek alapos értője méltóan tudta interpretálni az oroszok legnagyobb zeneszerzőjének,Igor Stravinskynak már világhírűvé lett klasszikus zenéjét. Amikor Igor Stravinsky pár hónappal ezelőtt Budapesten járt, e sorok írója több kérdést intézett hozzá a Petruskára vonatkozóan A kiváló zeneszerző így nyilatkozott híres balettjéről: — Kétségtelennek tartom, hogy a Petruskával érkeztem be és ezzel ismertek el leginkább. Nagy hasznára vált a táncjátéknak, hogy Európa, sőt Amerika csaknem minden jelentősebb városában bemutatta a Chiagilett-balett együttese, amely az én instrukcióim szerint adta elő a Petruskát. Nagy népszerűséget jelentett ez az én nevem és az én modern muzsikám számára. — Miért csendülnek fel a zenekarban néha egy-egy úgynevezett „elcsépelt" melódia hangjai? — Ennek megvan a maga érdekes oka: bábuk vannak emberi a színpadon és azok módon gondolkodnak. A báb azonban nem termel önálló gondolatokat. Csak reminiscenciái vannak, azokból él. Ezt akartam érzékeltetni a Petruska egyes helyein, ahol kiélezetten, más réssel, megsejtetek hangszereegy-egy milliószor eljátszott valzert, amelyet mindenki ismer, így dokumentálom a bábuk életét akkor, amikor valóban bábuk és nincs meg bennük az emberi érzés. Ha pedig a varázsló, mágikus erejével fogva, megeleveníti őket, ezek csakis a kintorna melódiáit közvetíthetik. A Petruska komponistája akkor, amikor megírta művét, sok támadásba részesült. Nagyon modern volt a muzsikája. Azóta azonban sok esztendő telt el és a támadások elkoptak, nem tudtak megmérkőzni Igor Stravinsky talentumával, amely őt a jelenkor egyik legnagyobb zenei zsenijévé avatta. Az Operaház Radnai Miklós útján kulturális kötelességet teljesített, amikor az orosz muzsika e gyöngyszemét, a Petruskát, színrehozta. Kristóf Károly A három bábu Űrada Ede. Ptasinszki] Perpi és Andor Tibor operaház: Petruska (Angelo foto A varázsló és a bábleány Ptasinszky Peppi és Dalnoki/ Viktor