Színházi Élet, 1927. január 24–30. (17. évfolyam, 4. szám)

1927-01-24 / 4. szám

<14 •L 'A­I­S N­ A­ZI ÉL­E­T fi MAGYAR FILM IRTA : LEHEVEL MENYHÉRT A magyar filmet eddig Hollywoodban, New Yorkban, Berlinben és Párizs­ban csinálták — mindenütt, ahol magyar írók és színészek dolgoztak —, azon­ban én azt hiszem, hogy Pesten is lehetne magyar filmet csinálni. Elvégre magyar író és színész kénytelenségből sok van ugyan mindenütt a világon, a legtöbb azonban mégis csak Budapesten tanyázik. Kézenfekvő volna tehát a gondolat, hogy a magyar filmcentrumot Budapesten kellene megalapítani. Történtek is ez irányban figyelemreméltó erőfeszítések. Különösen a Ma­gyar Színpadi Szerzők részéről és az államilag adminisztrált Film részéről is. Hogy itt micsoda bonyodalmak, félreértések s viták voltak, az Alap nem tartozik e lapok hasábjaira. A tény az, hogy hosszú dermedés után végre mégis valami élet, moz­golódás keletkezett a magyar filmvilágban s ennek két kézzelfogható ered­ménye van. Az egyik az, hogy a Magyar Színpadi Szerzők arra a gondolatra jutottak, hogy ha oly nehéz idehaza a filmgyártáshoz szükséges feltételeiket teni, akkor azt kell külföldre kivinni, amiben a legnagyobb bőségben megterem­vagyunk s amit odakint a legjobban keresnek: tehetségeink munkáit. Megalapította tehát Filmirodáját. Ez a Filmiroda fogja a magyar szerzők munkáit a külföldi film­vállalatokhoz eljuttatni. A másik eredmény: két magyar film. Az ördög mátkája és a Csoda­doktor. Mind a kettő most fut — a mozikban. Istenem, nem remekművek. Nincsenek a technika ama fokán, mellyel az amerikai és a német filmek dicsekedhetnek. De mégis — vannak, élnek peregnek és a mi színészeink játszanak bennük és megvan irántuk az érdeklődés. Ez itt a legnagyobb eredmény. Hogy a magyar film iránt, ha formába fog jutni, épp olyan nagy lesz az érdeklődés, mint a magyar színdarab iránt. És amit talán fotótechnikában még nem tud utána csinálni a külföldnek ,­ azt behozza azzal, hogy a mi íróink és színészeink játéka nekünk hasonlíthatat­lanul érdekesebb, mint a hideg idegen csillagoké. A film szempontjából olyan ez a magyar talaj, mint a műveletlen, gazos magyar ugar, amelyen régen nem gazdálkodtak. Elhagyatottnak látszik és si­várnak, de amint belevágják az ekét, a pihent föld csodálatos termést ígér. A filmtehetségek egész sora fog itt rövidesen kibontakozni. Ebben a két új magyar filmben mindjárt két elsőrangú filmszínészi ta­lentum bukkant elő. Somogyi Bogyó az „Ördög mátkájá" -ban. Lélekkel teljes arc- és szem­kifejező játék. Nagy ígérete a magyar film­játszásnak. És Vaszary Piroska a ,,Csodadoktor"-ban - a legjobb filmkomika. Első villanásra őket ajándékozta nekünk a magyar fil­m. Amelynek — ha megindult győzelmes előretörése feli nem tartóztatható. Nem fogja talán legyőzni a magyar film a nagy külföldi produkciókat melyeket mindig szívesen látunk , de mellettük haladva fel fog tűnni és érvényesülni fog, mert tehetség lesz benne.

Next