Színházi Élet, 1927. szeptember 25–október 1. (17. évfolyam, 39. szám)
1927-09-25 / 39. szám
Itt SZÍNHÁZI ÉLET Kérdem Gaál Franciskától a nagy premier előtt : — Meg van elégedve a szerepével, asszonyom ? Gaál Franci mosolyog : — Szerep ? A Zenélő órában nincsenek szerepek, nincsenek primadonnák és sztárok. Ez a kérlelhetetlen szerző úgy bánt velünk, mint a babszemekkel. A maga biztos receptje szerint kevert házi és kotyvasztott össze bennünket nyesés pedig olyan fölébiztonsággal, hogy időnk se volt ráeszmélni arra, hogy nincsenek szereplők és szerepek, már eltűntek a babszemek , csak színdarab van, amely azonban — azt hiszem — tökéletes. Megállapítom, hogy szerző nem ügyetlenül sza akácskodhatott. Ha Gaál Francinak igaza van, úgy a „babcsuspájz", amit Vígszínház ma feltálal nekünk, felér Lucullus lakomájával. Csekélység. Babfőzelék, amelyben Varsányi Irén, Góthné Kertész Ella, Gaál Franciska, Somogyi Bogyó, Somlai Arthur, Rajnay Gábor, Góth Sándor, Kürthy József, Szerényi Zoltán, no meg a Vígszínház egész gárdája a babszemek. * És ennek a főzeléknek a szakácsa Harsányi Zsolt. Régen ismerem és bántom meg azzal, ha nem elárulom, hogy már huszonöt esztendeje. Mert Harsányi Zsolt ebben a negyedszázadban szinte semmit sem változott, ha csak azt nem írom terhére, hogy az a tehetség, amely a lobogó hajú Zsoltból már akkor is teljes erővel buzogott, most még jobban megizmosodott és hogy mögötte ennek a huszonöt évnek minden munkája, igyekezete és sok nagy, hatalmas sikere. Előtte pedig a világhír. * Vígszínház : ,,A zenélő óra" ,,Azt tegye, amit parancsolok !" Makiáru — Somlay Artúr Hogy született a darb? (Varsányi [elu.)