Színházi Élet, 1927. október 16–29. (17. évfolyam, 43. szám)

1927-10-16 / 43. szám

66 SZÍNHÁZI ÉL­E­T „Juana" című egyfelvoná­sosát. A kieli zeneünnepély fénypontja volt ez a munka. PAUL VON KLENAUT nagyon szeretik a németek. „Die Lästerschule" című komikus operája Frank­furtban aratott nagy sikert. Sheridan „School for Scan­dal" című művéből készült ez az opera. MANUEL DE FALLAS spanyol zeneszerzőt az idén fogja hallani az Operaház­ban a pesti közönség. Egyik balettjét hozzák színre. Eb­ben a szezonban mutatják be MAURICE RAVEL egyik színpadi munkáját is először Magyarországon. ALEXANDER TSCHEREP­NIN Andrejew Leonid egyik mű­véből írt „01-01" címmel háromfelvonásos daljátékot. FRANCESCO MALIPIERO Philomena és a bolondja" című zenedrámájával ara­tott jelentős sikert. MAX VON SCHILLINGS a berlini opera volt inten­dánsa „Mona Lisa" című tipikusan slágeroperájával tette híressé a nevét. Egy­időben szó is volt arról, hogy előadják nálunk ezt az operát. * Hans Pfitzner, Paul Grüner (Hauptmann Han­neleját komponálta meg), Alexander Zemlinsky, Rez­nicek, Respighi, Zandonai és még számtalan jelentős ember nevét kellene meg­említeni, hogy a névsor teljes legyen. Szándékosan hagytunk utoljára két ne­vet : Sztravinszkijt és Mus­sorgszkit. Sztravinszkij­ne­k nálunk csak a Petruska című balletjét adják. Világ­sikert aratott színpadi mun­kái : Rossignol Marra, Pulcinella, (Pacsirta), Le Sacre du Printemps. Mussorgszkyt évekkel a halála után fe­dezték fel. Boris Godunov­ja ma a legkedveltebb ope­rák egyike. Nálunk régen adták egyszer, de megbu­kott. Most előszedik isme­retlen operáit és sorra ad­ják elő. Ujabban „Howan­tschina-ját hozzák színre a külföldi színpadok. A sok új mű az idők fo­lyamán rosta alá kerül. Van közöttük néhány olyan, amelyek mint örök­becsűt sokáig fognak ját­szani az operaházak szín­padán. Kristóf Károly: Magyar zongorista aki Afrikában Bartók és Kodály szer­zeményeire tanította a néger gyerekeket Két esztendővel ezelőtt ezelőtt egy fiatal magyar zongorista nekivágott a vi­lágnak, hogy megismertesse a magyar muzsikát egy ide­gen néppel, egy színes nép­fajjal. Engel Iván volt a neve ennek a talentumos zongoraművésznek, aki Bu­pesten Thomán tanítványa volt és Weiner Leónál sajá­tította el a zeneszerzés tu­dományát. Kairóba hívták és hosszú ideig tanította a fekete gyerekeket Bartók Béla és Kodály Zoltán szer­zeményeire. A néger és arab gyerekek nagyon sze­rették Engel Ivánt s a mű­vész szívesen velük a kairói foglalkozott zeneakadé­miában. Több hangversenyt adott a városban és az ott időző idegenek, a londoni kirándulók, akik érdeklőd­tek a zene irán, csodálko­zással hallhatták a kitűnő pianistát. Engel megunta Irán egyszer csak Afrikát. Hazavá­gyódott és jobban szeretett volna európai metropólisok­ban játszani, mint Kairó­ban. Hazajött. Rövid itt- Franz Schreker: „Kincskeresők" című­ operájának színpada Otto Erhardt szcenírozásában

Next