Színházi Élet - 1928/6. szám

84 SZÍNHÁZI ÉLET — Magyarországon tehát volt filmgyártás, még pe­dig nagyon szépen fejlődő filmipar. Az 1916—20. években készült magyar és ame­rikai filmeket egész bátran össze lehet ha­sonlítani, mig az utolsó két eszten­dőben készült magyar fil­mek még a kisebb stilü amerikai filmek versenyét sem birják el. — Hogyan lehetne újra fellendíteni a magyar film­ipart? — kérdem. — Ta­lán a megkezdett uton: államilag, hatóságilag, a paragrafusok alapján? — Sajnos, erről nem nyilatkozhatom, — feleli Balogh Béla —• mert ma­gam is tagja vagyok a Filmalapnak. Ezután a ,.kényes téma" után újra a régi emlékekre fordítjuk a szót. — Ötven filmet rendez­tem, képzelheti, hány szí­nészt és színésznőt „fo gyasztottam el". Három vi­lágmárkát fedeztem fel fe­leségemmel együtt, aki leghozzáértőbb és legoda­adóbb munkatársam volt rendezői pályámon. — Bánky Vilmára Ma­Előkerülnek a régi ké­pek: Bojda Juci, Lóth IIa, a szegény Szentgyörgyi Márta, Mattyasovszky Ilona, Andorffy Ida, Bánky, Putty, Petrovich, Nagy Adorján, Erdélyi Géza, dr. Torday Ottó, Petheö Atilla, Sugár Károly, Simon Marcsa és — Tesséky Laci, a majomem­ber. Régi képek. Régi fil­melk. Jó magyar filmek. Mennyi régi emlék lehet a képek mögött. Talán Mrs. Rod la Roque, született Bánky Vilma is könnyet morzsol szét a szemében, ha majd meglátja őket a Színházi Élet lapjain. Hevesi Endre. tyasovszky hivta fel a fi­gyelmemet. „kedves kisasszony, most nem a miskolci kocsonyáról készítünk filmet. — Csak hosszú idő múl­va kezdett nyugodtabban viselkedni és amikor meg­szokta a környezetet, las­san kiforrott belőle a hasz­nálható színésznő, bár a lámpalázat sohasem tudta« teljesen leküzdeni. Azt hi i ' szem, még Hollywoodban: sem — de ez hozzátartozik a színészethez. Petrovichot a siófoki strandon fedezte fel a feleségem. Katonatiszt volt és eleinte hallani sem akart a film­szereplésről. Csak akkor kapott kedvet a dologhoz, amikor megmutattuk neki a Tizennegyedik és a Len­gyelvér szcenáriumait. Egy­szerre megváltozott a han­gulata és elfogadta az aján­latomat. (Azt hiszem, nem bánta meg.) A Lengyelvért tartom különben a legsike­rültebb filmemnek s azt hi­szem, a közönség is osztja véleményemet, mert a pesti mozik eddig tizenhat Íz­ben vették reprizre ezt a képet. — Putty Liára szintén ti­puskeresés közben találtam rá az egyik színháznál. A császár katonái- ban ját­szott először filmszerepet. Első próbálkozásra nem tartottam nagy tehetségnek, mert min­den szereplésnél ret­tenetes lámpaláza volt. Az arca reszketett az idegességtől, csak rá­beszéléssel és viccek­kel lehetett megnyug­tatni. Amikor a „Tavaszi szere­/em"-ben megkezdtem há­romjelenetes első szerepé­nek felvételét, reszketett, hogy rá is szóltam: Balogh Béla A ,,Koldusgróf" egyik jelenete Szentgyörgyi Márta. Szécsi Ferkó, Petheő Atilla, Zitahy Gyula és Simon Marcsa

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék