Színházi Élet, 1928. április 22–28. (18. évfolyam, 17. szám)

1928-04-22 / 17. szám

SZÍNHÁZI ÉLE­­ n­ képpen híresek a Vágó-fivérek. Vágó Béla a Magyar­ Színház tagja, Vágó László és József műépítészek, Vágó Győző díszlettervező és Vágó Géza író,­­ színész és rendező. A Sebestyén-fivérek is egész kivételes helyet foglalnak el a magyar színházi kultúrában. Sebestyén Géza a Városi Színház igazgatója. Sebestyén Mihály a miskolci színház direktora. Dezső a Városi­ Színház gazdasági Sebestyén igaz­gatója. Sebestyén Jenő, a Városi­ Színház rendezője. Tessék elképzelni, milyen boldog lehet a mamájuk. Testvérek: Sándor Erzsi és Sándor Mariska az Operaház kitűnő művésznői, Márkus Emma és Márkus Lili zongora­művésznő, Somogyi Bogyó a prózai és Somogyi Emmi az operettszínésznő, Ma­leczky Oszkár és Bianca a Városi­ Szín­h­áz és az Operaház tagjai. Vannak családok, amelyek úgyszólván színházi és irodalmi ősökre tekinthetnek vissza. Néhai Tanay Frigyes felesége Halmi Margit a nagy Halminak a leánya. Édesanyja is neves énekesnő volt. Paulai­ Erzsi és Odry Árpád szintén nagynevű színházi emberek gyermekei. Petráss Sári édesapja testvérbátyja Pálmay Ilkának, akinek első férje a nagy Szigligeti Ede fia volt. A Petráss-családnak rokona Sebeők Sári az Operaház művésznője is. De sok művészcsaládban irodalom, zene, piktúra és s­zínház keveredik össze. Király Ernő unokatestvére Gábor Andorn­ak. Jób Dá­niel viszont néhai Bródy Sándornak az unokaöccse. Z. Molnár Lászlónak uno­kafivére Molnár Jenő,­­ a Borsszem Jankó szerkesztő­je, Feiks Jenő festőművész Feiks Alfréd festőművész bátyja és férje Lánczy Margitnak a Nemzeti­ Szín­ház művésznőjének, Incze Sándor Csermely Gyulának az ismert regényírónak unokaöccse. Előkelő mű­­vészcsalád a Márkus Em­máé is. Márkus egyik leánya Pulszky Emma Tes­­sza, Schwade Erik bécsi operaénekesnek lett a fele­sége, a fiatalabbik leány, Romola viszont a világhírű táncművésznőhöz, Nizsinsz­ky Vaiszlávhoz iment nőül. A magyar művészeti és irodalmi élet leghatalma­sabb s kimag­aslóbb dinasz­tiája a Wö­roff-család. Rá­igazgató, fordító, kritikus és a ma­gyar zsurnaliszták nesztora, öccse né­hai Rákosi Viktor, a hires Sipulusz. Itákosi Szidi a Nemzeti Szinház örökös tagja, Beöthy Zsoltnak a nagy magyar irodalom­történésznek özvegye. Egyik fiuk Beöthy Zsigmond, aki szí­nészkarrier­nek indult, korán meghalt. Másik fiuk, Beöthy László, a Belvárosi Színház igazgatója első házassága révén Blaha Lujzának volt a veje. De ez a te­kintélyes família más házasságok révén is nagy neveket mondhat magáénak, így például sógori viszonyban állt a I­ákosiakkal az a Csepreghy Ferenc, aki a Népszínház titkára volt az Evva-rezsim alatt és elég közeli rokon Bertha István is, a kitűnő zeneszerző és karmester. És ha még mindig nem hinné az ol­vasó, hogy a művészek mindnyájan ro­konok, gyorsan leközlünk még néhány bizonyítékot: Fáy Szeréna anyja Irén, a Vígszinház tagja. Mészáros Litkey Giza leánya Paillette a Magyar Színházban ját­szik Vizváry Mariska fia Tapolczay Gyula a Nemzeti­ Színház művésze. Het­­tyey Aranka unokahuga Eöry Erzsi, aki szintén a Nemzeti­ Színház tagja. Szóval: rokonság végkimerülésig. Kompóthy Gijula és Körössi­ Angéla Kosi Jenő színműíró, szín- Városi Szinház: „Gyurkovics fiuk" (Strelisky-firík felv.)

Next