Színházi Élet, 1928. július 8–14. (18. évfolyam, 28. szám)
1928-07-08 / 28. szám
36 SZÍNHÁZI ÉLET lett, rohantak a szállójába. De a keresett művész a szállóban sem volt található. Már-már arra gondoltak, hogy eltűnését a rendőrségnek jelentik, amikor a földön egy összegyűrt cédulát találtak, amelyből két dolog derült ki. Először is, hogy végzetes hiba volna hősünket a rendőrséggel kerestetni, másodszor, hogy arra sem lehet számítani, hogy megjelenik az előadáson. — No és hogy oldották meg a fordiuszi csomót? — Úgy, hogy véletlenségből ott volt a Városi Színház kitűnő basszistája, Vermes Jenő, aki történetesen beszél olaszul és olyan pompás kitűnően szövegkiejtéssel énekelt trubaduri szolgálatra berendelt olasz kollégája helyett, hogy a közönség észre sem vette a beugrást. — Akkor ismét evviva! De ha már benne vagyunk, maradjunk végleg a pletykánál. — Nem tudok én egy fia sem, ha csak azt el nem mondom, pletykát hogy itt járt Pesten egy kitűnő, külföldi színésznő, aki annyira járatlan pénzügyekben, hogy a bankárját is magával hozta. — Ha tényleg annyira járatlan lenne pénzügyekben, akkor nem bankárt hozott volna magával, hanem bankpraktikánst. — Lehet, hogy a hölgyeknek van igazuk, én nem nagyon értek az ilyesmihez. Egyáltalán kerülni szeretnék mindent, aminek a legkisebb pletykaszaga is van. — Ebből látjuk, hogy valamit tartogat még a bögyében. Csak ki vele! — Ha elmondom ellen való bosszúból is, csak a női nem Hadd lássa minden férj, mennyi raffinériával kell megküzdenie attól a pillanattól kezdve, amikor kimondják ellene az igent. Ezúttal egy hölgy kerül terítékre, aki a meleg nyári napok beálltával minden délután azzal távozott el hazulról, hogy a szigeti strandra megy. Egyszer a férjnek eszébe jutott, hogy megnézi őnagyságát a strandon. Ebben még igazán nem volt semmi gyanútkeltő momentum, férjünk sem csinált belőle kázust, felöltözött hát és sétára indult a szigeten. Egyszer csak, ahogy a vízeséshez ér, azt látja, hogy egy patyolat női kéz fürdőruhát áztat a vízesés meleg habjaiban. Kíváncsi lesz, közelebb megy, hát azt látja, hogy a fürdőruhát a felesége áztatja egy ismeretlen gavallér társaságában. — Nodehát ez még nem olyan veszedelmes? — Látszik, hogy önök valamennyien a női szolidaritás alapján állanak. Ha valaki azzal megy el hazulról, hogy a strandra megy, az nem térhet haza száraz trikóval. Kénytelen tehát valahol beáztatni — És mi lett a véget — A férj elkezdett informálódni és az informátorok az asszonyt közös sorsra juttatták a trikóval. — Vagyishogy őt is beáztatták. Hova szalad, Intim Pista? — Na a hölgyek az utolsó poént is kiveszik az ember szájából, akkor nekem nincs semmi keresnivalóm. Kezüket csókolom! Sztarinak nem rossz! Rácz Erzsi másodéves szininövendék létére sikerrel játszotta el a Városi Színházban a „Gyurkovics fiuk" primadonna szerepét ! (Strelisky-fiók felv.) EGY STATISZTA SÓHAJA Az életem nem fenékig tejfel, E szoiloru dolgot be kell vallanom. Ha a fizetésemből Direkt éhen kellene vacsoráznék is, halnom. (vig)