Színházi Élet, 1928. augusztus 5–11. (18. évfolyam, 32. szám)

1928-08-05 / 32. szám

43 SZÍNHÁZI É­L­E­T Ki tudná sorra szedni az emlékekeket. A bonviván élete forgószél. Nagy emóciók, még nagyobb mutatások. Egyszer egy hétig nem aludtam, csak belezokogtam a cigány muzsikába, pohárcsengésbe, részeg lármába, hogy: „Babonás két szép szemednek álmodó­ja lettem, Hej, ha tudnád, hogy azóta de sokat szenvedtem!" S most itt elmondhatom, hogy sohasem tartottam magamat énekes­nek, hanem színésznek, aki az operett naiv formái közé is szí­nészi készséget, szívet, életet akartam vinni. És ha népszerű lettem itthon, és a külföldön, ezt főként színészi kvalitá­saim­maik köszönhettem. Velem nem törénhetik meg azoknak az operett-díváknak a tragédiája, akik nem vették észre a szálló időt, a táncokat és az ősz hajszálakat. Színész vagyok és tudatosan képeztem magam egy olyan szerepkörre, ahol gaz­dag színpadi tapaszalataimal tekre válthatom, amiről talán újabb sike­legjobban beszélhetne . Mesék az írógépről című­ operett rendezése. Vagy tévedtem volna, amikor ennek az operettnek a sikeréből a magam részére is elkönyvelek egy da­rabkát? Lehet, hogy igen, elvégre nincs jogom vitatkozni azokkal, akik e mun­kám után könnyű szívvel meg tudtak tő­lem válni. Aztán megint Amerika, nagy erkölcsi, de annál kisebb anyagi sikerrel. De eb­ben talán része volt az elnökválasz­tás előtt álló Amerika rossz gazdasági viszonyainak és annak a körülmény­nek, hogy Kosáry Emmi, aki a két és négy év előtti turnén részt vett, az idén nem jött velem. Amerre csak jártam, mindenütt őt rekla­málták az amerikai magyarok. Rossz passzba kerültem, vigasztalom magam a kártyások nyelvén. De nem fu­tok a pénzem után, nem kockáztatok újra nagy téteket. Óbuda az én józan és el­szánt álláspontomnak egyik dokumen­tuma. Igenis, játszom. 40 fokos melegben, igenis elmegyek azért a fellépési díjért, amelyen­ tisztességes színészt lehet megkeresni. Én­ nem kérem munkával senkitől azt, ami engem meg nem illet. És Király Ernő nevét, Király Ernő eredményeit akkor járatnám le, ha most leülnék együ­tt sim­i siratóimmal, akiket Isten so­káig megtartson, hogy láthassák a porai­ból megélemedett Király Ernő uj nekilen­dülését. Király Ernő és Fedák Sári „A kis gróf" Kirá­ly Ernő és Medfíyaszau Vilma „Éva"

Next