Színházi Élet, 1930. június 22–28. (20. évfolyam, 26. szám)

1930-06-22 / 26. szám

tea, utána Szaplonczayék a Royal-szállóba átöltözni, hazamentek mert ké­sőbb ismét találkoztak a páholyában. Simon Böskén Vígszínház gyönyörű bordó selyemruha volt, Szaplonczay Éva azt­­ a fekete taftruhát vette fel, amelyben megválasztották. A ruha felső része és ujja recés tüllből ké­szült, derékban teljesen szűk, alul nagyon bő. A Vígszinház közönsége azonnal fölismerte a két szépségkirálynőt és disz­krét formában, de na­gyon melegen ünnepelte őket. Jen Színház után a Szige­vacsoráztak Bram­merék és Szaplonczayék. A közönség itt is hódolat­teljes kedvességgel vette körül a tavalyi Miss Európát és az idei Miss Hungáriát. Miss Éva és a mamája kijelentették, hogy a választás óta ez volt az első este, ami­kor zavartalanul tudtak örülni, m­ert hiába, idő kell, amíg az új helyzetbe beletalálják magukat. — No és a Missiből mikor lesz Mrs? — kérdezte Brammer Pál mosolyogva. — Úgy érzem, felelte Szaplonczay Éva, hogy komoly művészi hivatás vár rám, még sokat kell látnom és még többet tanul­nom. Komolyan és minden póz nélkül mondja ezt az új Miss Magyarország. Akik régebben ismerik, azt mondják, hogy min­dig ilyen volt. A szépség és fiatalság­ adta termé­szetes temperamentumon túl érett tudatossággal és fegyelmezett lélekkel ké­szül az élet komoly fel­adataira. Szaplonczay Éva és unokafivére a­­ világháború idején Végre megpihenhet Kivirágozott leányszobájában ... (László felv.) 16

Next