Színházi Élet, 1930. szeptember 21–27. (20. évfolyam, 39. szám)

1930-09-21 / 39. szám

benne! Az egyik remek volna Sándornak, Izabella mamát pedig én is szívesen vállalnám, ha Pesten szinre­kerülne a darab. in. Tanácskozás a Magyar Színház igazgatói irodájá­ban. A magyar darabok, ame­lyekre a szinház számítol­ nem készültek el. A kérdés tehát: mivel nyissa meg az uj szinház kapuját az uj direkció? Ha már nem magyar a darab, akkor legyen fran­cia! Ez volt az igazgatóság egyhangú véleménye. Pest szereti a francia darabot. Valahogy nagyon közel van hozzánk a gall szellem minden színpadi megnyi­latkozása.­­ De akkor a legna­gyobb sikerű francia dara­bot kell megszereznünk, — mondta Bárdos Artúr. — Bourdet... a gyönge nem ... Ez ma Párizs szen­zációja, — szólt közbe La­katos László, a dramaturg, a párizsi színház legjobb pesti ismerője. — Tehát ezzel nyitunk, — állapodtak meg egymás­sal az urak. — Lakatos fordítja a darabot és . .. — És ki rendezi? Ezt csak Góth Sándor rendezheti, — mondják egyhangúan a szobában lé­vők. Bárdos a telefonhoz megy: — Halló, te vagy az, Sándor? — Én vagyok, — feleli Góth. — Kérlek szépen, vállal­nád az új Bourdet-darab „N„któl nem fogadok el ajándékot!" Ih­i­willin­ Elvira és Dénes György (Angelo foto) „Tényleg tönkrementél szivem? Az is jobb, mint a lábat kitörni" Góthné Kertész Ella és Lázár Mária Magyar Színház: „A gyönge nem" (Angelo foto) 16

Next