Színházi Élet, 1930. szeptember 21–27. (20. évfolyam, 39. szám)

1930-09-21 / 39. szám

Külföldi Színházi Élet NÉMETORSZÁG RIPORTDARABOK. A német színházak most előszeretettel adnak elő olyan dara­bokat, amelyek megtörtént eseményeket visznek a színpadra. Ilyen volt a „Drey­fus-ügy" és az „1914" című dráma. múlt héten ismét két úgynevezett riport-A darab került színre: a berlini Theater am Schiffbauerdamm színpadán Toller Franz Kialudt kazánok és a Lessing Theaterben Olivier Theodor Császári bulik című mun­kája. E két darab előadásának külön érde­kessége, hogy mind a kettőben ugyanazt a témát dolgozták fel s a színházak közös megállapodással ugyanazon a napon tar­tották is meg a bemutatókat. A német közönség még emlékszik két matróznak a tragédiájára, akiket a hábo­rúban, szenzációs haditörvényszéki tár­gyalás után, lázadásért kivégeztek. Erről szól mindkét színdarab. Mindenki kiváncsi volt, hogy melyik darabnak lesz nagyobb sikere? A bemuta­tók után pedig kitűnt, hogy két író között egy harmadik művész vitte el a győzelem pálmáját:^. Piscator, a Lessing Theater igazgató-rendezője, aki csodálatos fantá­ziával és vérfagyasztó realizmussal állí­totta be a Császári bulik egyes képeit. Pél­dátlan hatása volt a kikötői verekedés­nek, a skagerraki tengeri ütközetnek, a matrózok összeesküvésének, a páncélto­rony-jelenetnek, a haditörvényszéki tár­gyalásnak és az ítélet végrehajtásának.­­A közönségnek tetszett mind a két darab. A sajtó egyhangúlag Piscatort ünnepli.) A HÁROM MARGARÉTA, vígjáték 3 felvonásban, írta Fritz Schwiefert, elő­adták Berlinben, a Theater in der Strese­mannstrasse színpadán. Schwiefertnek eddig csupa komoly drámai munkáját adták elő, míg most vidám műfajjal próbálkozik, de ezúttal is hű marad önmagához, mert darabjá­ban egy életfilozófiai tézist állít fel. Azt igyekszik bebizonyítani, hogy minden nő tulajdonképpen egyforma, csak alkal­mazkodik ahhoz a férfihez, akivel a sors összehozza s annak ízlése szerint mutat­kozik tartózkodónak, romlottnak, hideg­nek, érzékinek, lelketlennek, jószívünek, gőgösnek, vagy alázatosnak. Három főszereplője van a darabnak, akik közül az egyik orvos, a másik szí­nész, a harmadik kereskedő. Három ba­rátnőjük van: Margaréta, Rita és Mar. A darab folyamán bebizonyul­­­ hogy ugyanaz a nő, aki a színésszel szemben romlottnak mutatkozik, az orvos mellett tartózkodó lesz, a kereskedőnél pedig kispolgári. Vagyis akárhogy hívják a lányokat, azért voltaképpen mindegyik egyformán csak Margaréta. A darab főérdeme, hogy a női fősze­replőnek kitűnő alkalmat nyújt hármas alakításra. (A német közönség ízlése szerintinek találja ezt a „Tendenz-Lustspielt". A kritikánál azonban bizonyos tartóz­kodás észlelhető.) Berlinben is bemutatják a „Csúnya lányt". De ezt Felix Joachsimson írta Ralph Arthur Roberts, Lucie Englisch, Johannes Reimann „Das hässliche Mädchen" a Theater in der Behrens trasse-ban 42

Next