Színházi Élet, 1931. március 8–14. (21. évfolyam, 11. szám)
1931-03-08 / 11. szám
alatt ismeri ennek a drámának a hősét. Az angol író, mintha rehabilitálni akarná ezt a szörnyeteget, különösen a darab elején, rendkívül rokonszenves színekkel festi. Az első képben 17 éves korában mutatja be, amint az orosz nép ujjongásától kisérve, foglalja el a trónt. Azután mint bölcs államférfiú szerepel, aki az angolokkal szövetkezik, majd mint hős, aki Szibériát hódítja meg. Feleségét a rajongásig szereti. Ez a szerelem lesz a végzete, mert a cárina kacér, léha teremtés, aki perverz gyönyörűséget talál abban, hogy az urát féltékennyé tegye. Iván különben is nagyon sos ember s egyik indulékenységi rohamában, félteamikor a cárné példálódzik, hogy a cárevics nem az ő gyermeke, leszúrja a saját fiát, aztán a felesége lábai elé veti magát, bocsánatáért könyörögve. A lelketlen nő vigaszt talál a cár fényes ajándékaiban, de nem soká gyönyörködhetik bennük, mert elragadja a pestis. A cár erre a csapásra teljesen megőrül s mivel éppen a temetés napján hozzák a hírt Ivangorod lázadó város 60 000 lakosát bevételéről, a mind egy szálig leöleti. Látjuk ezután, amint fiának, feleségének és sokezer ártatlan áldozatának az árnyai halálra gyötrik s amikor zarándoklása a kazáni Szűzanyához sem hozza meg a megnyugvást, önkezével vet véget életének. (A publikumnak tetszett a darab. A sajtó is dicséri, csak azt kifogásolja, hogy helyenként eltér a történelemtől.) NÉMETORSZÁG Mft^yav «zene sikere Berlinben AZ EMBERI JOGOK LIGÁJA, szinmű 3 felvonásban, írta Csokor dal, előadta a Volksbühne Ferenc Tiva Berlinben. A darab hőse Georg Büchner, a fiatal költő, akinek élete hasonlít Petőfi Sándoréhoz, mert ő is csak 24 évet élt és korai halálával pótolhatatlan veszteség érte a német irodalmat. A darab azzal kezdődik, hogy üldözői elől rejtőzködve, apja laboratóriumában írja híres darabját, a „Danton halálá"-t. Csokor azonban Büchnernek inkább politikai szereplését viszi a színpadra, amint részt vesz a múlt század harmincas éveiben lefolyt hesseni szabadságmozgalmakban és amint megalapítja Az emberi jogok ligáját. A főcselekmény ekörül a titkos társaság körül forog, amíg árulás folytán be nem szüntetik a működését s vezetőit le nem tartóztatják. Büchner idejekorán megszökik, amivel elkerüli társainak tragikus sorsát. Menyasszonyához menekül Strassburgba, ahonnan meghívják tanárnak a zürichi egyetemre. Az utolsó képben halálos ágyán látjuk viszont. Éppen akkor hal meg, amikor úgy látszott, mintha viharos ifjúsága után végre elérte volna a nyugodt családi élet boldogságát. (Az előadás után sokszor hívták a szerzőt és a szereplőket. A sajtó elismeréssel nyilatkozik a darabról, a rendezésről és az előadásról.) Schnitzler Arthur „Der Gang zum Reiher" t'iinii drámáját mutatta be a bécsi Burgszinház. Ez a darabja Schnitzlernek évekkel ezelőtt könyvben már megjelent Envald Baiser és Fred Hennings (Foto Willinger-Lechner) É&k •.•„..