Színházi Élet, 1931. március 29–április 4. (21. évfolyam, 14. szám)

1931-03-29 / 14. szám

AMERIKAI NAPLÓM írja : INCZE SÁNDOR A renei jósnő Az unatkozó renei szép­asszonyok napi programja majdnem egyforma. A délelőtt azzal kezdődik, hogy el­mennek válóperes ügyvédhez próbát tartani. Szabályosan megjátsszák, hogy mit és hogyan fognak elmon­dani a bíróság előtt. Valóságos kis színház ez, ahol az ügyvéd a rendező, a válóperes hölgy a drámai hősnő, a férj pedig a publikum. Mert végül rendszerint ő fizet az előadásért. Próba után következik a való látogatás. A jósüzlet talán jósnőnél még a klasszikus ókorban sem volt olyan virágzó, mint itt, ahol a renei Pithiá­kat a gazdag élettapasztalatokon kí­vül még egy csalhatatlan jel támo­gatja: a kliens arcáról százszázalékos bizonysággal meg lehet állapítani, hogy ki volt a válás igazi oka, a nő vagy a férj? Azon a héten, amikor ott voltam, éppen Mrs. Brenno volt a legdivato­sabb jósnő. Nem akartam elszalasz­tani a kedvező alkalmat, elmentem én is jósoltatni. Annyi jót kaptam há­rom dollárért, hogy már szinte ma­gam is megsokaltam. Mrs. Brenno megjósolta, hogy egy nagy film­embertől kitűnő tanácsot fogok kapni és hogy a válóperem sikerrel fog járni. A jóslat második része várakozáson felüli gyorsasággal teljesedett. Renó­ban olvastam ugyanis először Chrysler-lánnyal való eljegyzésem hi­ a­yét, amely több budapesti, sőt berlini lapban is megjelent. Kénytelen vol­tam tehát rögtön intézkedni, hogy az európai sajtó válasszon el bennün­ket. Hiába, Reno a gyors válások hazája! Ha renói lakosnak lenni már egy­magában véve is bussincs, képzeljék el, milyen jó lehet Renóban Wieckfield­nek lenni. Reno ugyanis ugy, ahogy van, a Wieckfield-család tulajdona. A múltkor már említettem, hogy Renóban az a legnagyobb szenzáció, ha valaki nem válik el az urától. En­nél csak egy nagyobb szenzáció akadt a télen. Megjelent két asszony, hogy ugyanattól a férfitől váljon el. A gyerekkultusz csodálatos mérete­ket öltött Renóban. Már iskolát is ál­­ l A renni strand, ahol nem látni férfit 10

Next