Színházi Élet, 1931. május 17–23. (21. évfolyam, 21. szám)
1931-05-17 / 21. szám
ti vég logikusan következtethető a cselekményből. Különben is utalnom kell az összes nagy Chaplin-filmekre, amelyek a főhősre nézve sohasem végződnek happy-enddel, csupán a hősnőre. Chaplin mindig félreáll és mini csavargó folytatja életét. BCCHSBAUM MIKI OS Az én véleményem az, hogy a vak lány a film végén nem megy feleségül Chaplinhez, habár az neki jóttevője volt. Ő ugyanis szép, daliás férfiúnak képzelte Chaplint,de amikor meglátta, ki kellett ábrándulnia a túlzottan rongyos csavargóból. Szerintem még az a körülmény is az én feltevésem mellett szól, hogy a találkozásnak ebben a drámai pillanatában, amikor a lány meglátja lovagját, Chaplin rongyosabb, mint valaha. A film tehát nem végződik házassággal. Bárány Izabella A virágarusiány nem megy feleségül a csavargóhoz. Amikor ugyanis rájön, hogy a toprongyos csavargó azonos az ő nemesszívü jótevőjével, márannyira beleélte magát abba a gondolatba, hogy egy szép, fiatal, daliás férfi szerelmes bele, hogy a szomorú, szánalmas Chaplinre csak tud gondolni, de nem részvéttel szerelemmel. Most lát! A tükörbe néz, látja, hogy szép, fiatal, üde teremtés, befészkeli magát a szívébe a hiúság és várja a hozzáillő férfit, aki hamarosan el is jön. A szegény csavargó pedig mindezt átérzi, megérti és csendesen elmegy az útból. Egy kerek befejezett történet különben is csak ártana Chaplin varázsának. Szőke asszony Szerintem a lány hozzámegy Chaplinhez. Hogy miért végződik így a film, ahogy én elképzelem, azt a következőkkel indokolom: Mikor a lány meglátta a rongyosruhájú csavargót és keze érintéséből felismerte jóltevőjét, azért ijedt meg, mert ez az alak homlokegyenest ellenkezett azzal a férfiideállal, akit ő magának elképzelt. Ide ugyanakkor eszébe jutott az is, hogy ha ennek a csavargó, szegény embernek nincs olyan jó szíve, akkor ő még ma sem láthatná az amerikai nagyváros gazdag, szép, daliás fiait és még mindig, mint szegény vak, virágáruslány tengetné életét. Mivel pedig a Slim a leányt színtén angyali szelidségű és jósági valakinek festi, kétségtelen, hogy még csalódás árán is hozzámegy ahhoz a szegény fiúhoz, akinek a segítségével megoperáltatta a szemét. Így tehát a szép vak leányból és a rongyosruhájú Chaplinből boldog házaspár lesz. It IKSZ ÁGNES A nagy komikus eddigi oevrejének felborulását jelentené, ha nagy csónakjaival oltár elé állna. Ilyen profanizmusra Charlie nem kapható. A benső meggyőződés katasztrófája lenne, ha a film költői elgondolását házassággal zárnák le. Chaplin tragikus hős: egy felsőbbrendű jóság angyala az utca svihákjai között, hó, amely sárba hull. Egy másik erkölcsi világrend heroldja, torz figura, kötéllel a nyakában, fütyülővel a gyomrában, keménykalapxal a boxringben. Bohózatba fúlna a film, ha házassággal végződne. Chaplin pedig nem bohózatot, hanem tragikomédiát képvisel. Stern Emil, Subotica A leány hozzámegy a csavargóhoz. A mesebeli szóló szép álma ugyan hercegről rombadőlt, de lehetetlen, hogy amikor előtte áll az, akinek nemcsak nyugodt megélhetését, hanem életének legnagyobb kincsét, a szeme világát köszönheti, megtagadja őt. A film utolsó jelenete el is árulja ezt, mert az első megdöbbent csodálkozás után kiragyog a leány arcán valami földöntúli amely nemcsak sejtetni mosoly, engedi, hanem egyenesen elárulja, hogy a rongyos csavargó élete igenis révbe futott. H. ö.-né 5.7