Színházi Élet, 1931. november 8–14. (21. évfolyam, 46. szám)
1931-11-08 / 46. szám
iában. Kitünő volt IC i Margit, Sugár, Pethes ,Igaz Bognár. A Kamaraszinti üzleti tülekedéseken n fúlemelkedő hivatást töltött be ezzel az előadással. ÍJ Ezzel szemben az Uj szinház ugy látszik, lendületes írói is művészi programját óhajtja üzletileg alátámasztani olykor, mint most is, amikor a közönség legolcsóbb és igy meghozzá 1 élhetőbb érzelmeire apelközt. A cél szentesíti az eszőszintén kívánnám, hogy ez sikerüljön neki, de azt hiszem, az „ösli">ld" cserben számításában. Somogyi Erzsi azzal a "világos látással, amit csak az igaz színész-zseni tud kigyújtani, meglátta ezt és mindvégig megmaradt a valóságos élet hus-vér Hanneléjének. A bájos paraszti süldő-leányok megszemélyesítőjéből így vált az általános emberi értékek egyik legnagyobb ábrázolója. Hetljey Aranka ezzel szemben szerepéhez híven a Jóság és áhitat legendás ködébe magasztosult. Abonyi Géza igazán olyan volt, mint az egy-A -lí -sí ,ÍÍ .'J \t\ iir II/ III HT s/crü lelkek testet öltött Jl sa. Egy sugárban a Krisztus Guido Reni if eç^ 'jp aXcjJl V-O-Ct -MÍmjm. "VVÄA-O^J-t, 6-tXX O-^wM- I VUCL. tjiX c^ -votea! «^.^oXo-ix^i. T^OWY . lu\i — Mondja csak Áron bácsi, miért kell maguiknak mindig kaszinózni? Bognár Elek, Werbőczy Józsa, Somlár Zsigmond és Fülöp Sándor UJ Szinház: „Az ősi föld" (Angelo felvétele) i