Színházi Élet, 1932. február 14–20. (22. évfolyam, 8. szám)

1932-02-14 / 8. szám

— Hiszen csak két napig voltak Sze­geden az operisták? — A gyors piruettekhez szokott bal­lerinának ez a negyvennyolc óra is elég volt arra, hogy meghódítson egy lángoló szivet. Egy ismert előkelő sze­gedi úriember kérte meg a ballerinát. — Mi a másik házassági hírt — A fiatal Roubal, a karigazgató fia, nemsokára örök hűséget esküszik Filótás Lilinek, a rádió kedvelt spea­kerjének. — Meséljen valami jó pletykát is. — Hiszen egyebet sem teszek, csak folyton pletykázok. No de nem fog meggyűlni a bajom álhírterjesztésért, mert még a legkószább pletykusnak is van va­lami komoly alapja. Így például valóban Konstan­tinápolyba, majd Egyip­tomba utazott a társasági körökben jól ismert bank­igazgató, csakhogy elve­­­hesse feleségül az ideál­ját, a gráciőz bécsi szí­nésznőt. — Földrajzi keresztrejt­vényekben beszél. Miért kellett Egyiptomba utazni, ha bécsi színésznőt akart feleségül venni? — Mert a direktor úr jó pár esztendővel ezelőtt már feleségül vett egy hölgyet s ez a hölgy semmi szín alatt nem akart elválni. Az igazgató gondolt merészet és na­gyot és elutazott Konstan­tinápolyba, azaz Sztam­bulba, hogy ott áttérjen a mohamedán vallásra és így ősi szokás szerint elvehesse a második as­­szonyt is. Sztambulban azonban már csak a rumbát ismerik, nem pedig az ősi szokásokat és itt kiderült, hogy ott éppen olyan tilalmas két, vagy pláne több feleséget tartani, mint Európában. — Nemcsak tilalmas, hanem költsé­ges is. — Ezért aztán a tüzes udvarló to­vább utazott Egyiptomba, mert az ottani mohamedánoknak még szabad duplán nősülni. Azóta már igazhitű muzulmán lett és néhány nap múlva feleségül veszi a bécsi színésznőt. — És mit csinál, ha beleszeret egy ODJW Üm­l 3-o Zádur kivin rajza Lumpéi leírói M

Next