Színházi Élet, 1932. szeptember 18–24. (22. évfolyam, 39. szám)

1932-09-18 / 39. szám

(&y«n« V­U) Balogh Jancsi a Magyar Házban Ha Budapest idegenforgalmi propagandáját helyesen irányítanák, akkor nemcsak a látnivalókra hívnák föl a külföld ügyelmet, hanem, hogy egy triviális szóval éljünk. — az ennivalókra is, más szóval a budapesti konyhára. Kétségtelen, hogy a világ egyetlen nagyvárosában sem lehet olyan jól enni, mint Budapesten. Mert van, aki a bécsi konyhára esküszik, van, aki a franciára, de Budapesten ezt is, azt is megkapja az ember, sőt tetejébe a mindennél jobb és ízesebb erdélyi magyar konyhát. Garancia erre a kolozsvári Newyork-szálloda volt tulajdonosa: "Korb­nlg Károly. A vendéglői iparnak ez a kiteljesedése azonban ízléssel és csínnal is egyesül. Az idegen például messze főidőn nem talál egy olyan szemnek is gyönyörű, pazar konyhával felszerelt és mégis polgári módon olcsó vendéglőt, mint a Teréz­ körút II. szám alatt lévő Magyar Ház, amelynek tulajdonosa, Schönberger Gyula újonnan átalakítva és a legkényesebb igényeknek megfelelő módon most adott át a nyilvánosság számára. Valóban, csak a magyar élhetetlenség az, amely Budapestet kikiáltotta a kávé­házak városának, holott sokkal inkább a vendéglők városa ez, ahol egy olyan gyönyörűen kistaffírozott vendéglő, mint a Magyar Ház, nem tartozik a luxus-restaurantok közé, hanem szolid és mindenki által megfizethető árakkal dolgozik. Amellett a Magyar Ház nemcsak szépségével és konyhájával hódítja meg a közönséget, hanem nagyszerű zenéjével is. Schönberger Gyula ugyanis, hogy a Magyar Ház növekvő népszerűségét teljessé te­gye, hazahozatta külföldről Balogh Jancsit, a világhírű cigányprímást, akinek az a specialitása, hogy áthidalta a cigányzene és a Jazz közt lévő szakadékot, lévén bandája úgy cigány-, mint jazz- és szalon­zenekar. Balogh Jancsi és pompásan összeválogatott zenekarának ilyenformán megvan az az előnye, hogy minden zenei igényt kielégít s ha kell nemcsak modern slágerekkel, vagy édesbús magyar nóták­kal, de valóságos filharmonikus koncertekkel tudja szórakoztatni a közönséget. A prímás egyedülálló művészete egyenesen magávalragadó. A Magyar Ház publikuma, amely gastronómiai örömei közben először csak felfigyel a zenére, később már szívvel és lélekkel odaadja magát Balogh Jancslék kivételes művészetének. A Magyar Háznak tehát három olyan attrakciója van, amely mindenképpen predeszti­nálja, hogy a főváros legkeresetteb­b vendéglője legyen: a pompás, tágas, gyönyörűen berendezett helyi­ség, a remek konyha és a nagyszerű zene. Kétségtelen, hogy a fő­város legforgalmasabb útvonalán fekvői Magyar Ház rövidesen idegenforgalmi attrakcióvá növi ki magát. Szßnji­l­enki és Hollán Mimilu a Pesti Színház l­ialui, a Magyar Házban Balogh Jancsi zenéjét k­iiligu­lják

Next