Színházi Élet, 1932. szeptember 18–24. (22. évfolyam, 39. szám)

1932-09-18 / 39. szám

Nemrégen ment férjhez Hollós Juci, Lengyel Vilmos volt felesége, egy is­mert budapesti orvoshoz. Az esküvő utáni napon Lengyel Vilmos vezetett oltárhoz egy kedves budapesti úri­lányt, Gajári Annát. — Pletyka nincs? — Észre sem veszik, hogy negyed­órája folyton csak pletykázom. Köz­lök magukkal egy kimondott színházi pletykát is. A több, mint tíz esztendeje különélő színészpár között feltűnő közeledés jött létre a napokban. Azt mondják, hogy a színész a színinöven­dékek buzgalmával és idealizmusával udvarol volt feleségének és őnagysága már hajlandó is visszaemlékezni az együtt eltöltött mézeshetekre. — Neveket kérünk! — Isten őrizz! A hölgy is meghara­gudna, a férfi is. Persze, nem a mű­vésznő és nem a művész, hanem az a hölgy és az a férfi, aki már huza­mosabb idő óta kettőjüknél érdekelve van. — Maga, úgy látszik, hogy pletyka helyett rejtvényeket mesél. — Megfejtés egyik legközelebbi számban. Addig is elbeszélem Szirmai Imre kalandját. A népszerű Imre bá­csi szeret a barátaival vacsorázni és ilyenkor nem veti meg a „tunkolást". Ez a kedvenc sportja. Kár, hogy nem lehetett ebben a számban indulni Los Angelesben. A napokban két barátjá­val vacsorázott. A jobboldali szom­szédja töltött paprikát evett, a balol­dali malacpörköltet. Szirmai Imre mind a két ételt imádja. Sokáig nem tudta eldönteni, hogy merre tunkol­jon, végül is a német Rundfunk min­tájára feltalálta a „rundfunkot". — Egészségére váljon! — A rádióról jut eszembe: csinos kis affér keletkezett a nemrégiben férjhezment fiatal művésznő s egyik ismert karmesterünk között. A rádió­ban akartak együtt szerepelni és a karmester udvarias levélben hívta meg őnagyságát, hogy jöjjön el hozzá pró­bálni. A színésznő és ifjú hitestársa félreértette ezt az invitálást és nagy patáliát csapott a karmesterrel. Végül is a muzsikus felment a rádió egyik vezetőjéhez és elégtételt kért. Elmon­dotta, hogy ő házasember és természe­tes, hogy a feleségével együtt akarta fogadni a saját varázsát túlbecsülő ifjú színésznőt. Végül is az illetékes hely küldötte el őnagyságát próbálni. Az ügy hisztérikumához tartozik, hogy a karmester a hivatalos érintkezésen kívül egyetlen szót sem beszélt a mű­vésznőhöz. — Majd kibékülnek! Súgjon még valam­i édes titkot a fülünkbe. „Mindenütt jó, de legjobb itthon" — mondja Charlie Chaplin, aki végre hazaérkezett Hollywoodba és végig Tril­ell hónapok­ba nem látott kollégáit Edmund Goulding filmrendező. Marion Davies, Chaplin és Bille Dove (Foto M. G. M.)

Next