Színházi Élet, 1932. szeptember 25–október 1. (22. évfolyam, 40. szám)

1932-09-25 / 40. szám

Zenés vígjáték 3 felvonásban, 8 képben Irta: Szenes Andor Zenéjét szerzette: Sándor Jenő Ezen darab előadási joga kizárólag Révész Ferenc (Orsz Szinészegyesület Ügynöksége)-nél (Budapest, VI., Baross-tér 9.) szerezhető meg. Az engedély nélküli előadást szigorúan bünteti az 1921. évi LIV. t.-c. Copyright by Francis Révész, Budapest, K­aross­ tér 9. Szinrekerült a BUDAI SZÍNKÖRBEN a következő szereposztásban: Szilárd Tódor Csortos Gyula Kálmán, a fia Békássy István Ilonka, a leánya Ilubau Elzi Cica Zilahu Irén Misi, a fia Apátha Imre Schnur Vili Latabár Kálmán Kenesseyné Zala Karola D. V. GrafTith, filmrendező : Bilicsi Tivadar Egy kutyás nő Somogyi Nusi Pemeténé, Mari, egy hölgy, Dodó, Gida, Tóni, Karcsi, bárénekes, hotelportás, főpincér, pincér háziszolga, egy táncos, Történik az I. felvonás 1. kép Szilárdék budai fürdővendégek, turisták, pincérek­ lakásában. 2. kép Cica lakásában, ugyanabban a házban a földszinten, a II. felvonás 1. képe Balatongyöngyén, a Palota-szálló halljában. 2. kép a szálló tóterraszán. 3. kép egy hegytetőn. 4. kép Kenessey Kálmán hotelszobájában, a III. felvonás egy budai ház udvarában. Idő: ma. I. felvonás A nyitány végefelé, a „Hullámzó Balaton" c. szám strófájánál a függöny lassan szét­nyílik, de a szín továbbra is sötét marad egészen addig, amíg a zenekar a refrénhez ér. Ekkor a szín kivilágosodik és az előtér­ben láthatóvá válik az egész színpadot el­takaró revüfüggöny, amely egy hatalmas, stilizált, szimmetrikus keresztrejtvényt ábrá­zol. A keresztrejtvénye-kockák lehetőleg feke­ték és fehérek legyenek, — esetleg az utób­biak helyett ezüstszínüek, — hogy ezáltal a kép kereszrejtvény-jellege félreérthetetlenül kidomborodjék. A középső sor fekete koc­kái üresek, — hét ilyen kocka üres, — az üres kockákban a görlök fejei válnak látha­tóvá; a „Balaton" szám refrainjét éneklik. GÖRLÖK: Hullámzó Balaton tetején evezünk az idén te meg én ... Hullámzó Illaton tetején az idén az Irén a szirén! Hálóját minden lány kiveti, szegény! Nézi, de — benne, de — van-e vőlegény?! Hullámzó Balaton tetején lecsuszunk az idén kicsikém! (Ének után a szin újra elsötétül, függöny összemegy. Nyitány vége.) ELSŐ KÉP fSrt­a: Szilárd Tódorék lakása valahol Bug­dán, kis kertes házban, egy csendes utcá­ban. Kispolgári ebédlő, asztal, székek, régi­módi kredenc, hintaszék, könyvespolc, rajta könyvek, füzetek, vonalzó stb. Jobb- és bal­oldali ajtó, előbbi a lakás többi részébe, utóbbi az előszobába vezet. Hátul két ablak, amelyeken a szemközti ház ablakai látszód­nak. Idő júniusi délután, hat óra körül. Mielőtt a függöny fölmegy, hátul a szín­falak mögött megszólal egy verkli. Nem valami különleges hangszer, hanem egy egész közönséges zongoraverkli, olyan, amilyennel vasárnap délután a Ferenc- és Józsefváros­ban épp úgy, mint a kevésbé előkelő budai részeken épp elég gyakran lehet találkozni. A verkli a „Nem lehet azt parancsolni" kez­detű magyar nótát nyúzta elkeseredetten Legszebb az ősz a Svábhegyen Mérsékelt ufasze2óH­ árak SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM 103

Next