Színházi Élet, 1932. november 6–12. (22. évfolyam, 46. szám)
1932-11-06 / 46. szám
Körmendy János írta: PÜ7KÖSTI ANDOR Néha az életben egy-egy futó pillanat fontosabb és jelentősebbé válik, mint hosszú éveik egy tangu rendje. Egy-egy arc, amiint csak pillanatokra bukkan fel s ismét eltűnik, mégis mélyebben vésődik a lelkekbe, mint akiket állandóan maga előtt lát. Igy emelkedik ki az Erkélyi kastély furcsa világából Körmendy János szerzetesigurája, ahogy a hervadhatatlan magyar lélek virágillatát hozta magáival. Csodálatos, mélyen zengő és szerény, mint a madarakkal beszélgető Szent Ferenc hű szolgájához illik. endy János ÖSTI ANDOR — Mikor tavaly nyáron megkaptuk a darabot, nem is válaszoltunk rá. Tipikus európai dolognak tartottuk, Amerikában elképzelhetetlen valaminek. Azóta, sajnos, nálunk is nagyon hogy nagy siker lesz, aktuális lett. Biztos. Szóval már Amerika is. Az utolsó hét legjobb színházi vicce. Az egyik nemrég alakult kabaré végre megérte azt az örömöt, hogy a pénztár ablaka elé a táblát kitehette — Hiába! — mondta az egyik színész — nem megy egyszerre a dolog. A közönséget nevelni kell. Mire a kabaré finandier-direktora keserűen felsóhajtott: — Csakhogy ezért a pénzért már Svájcban nevelhettem volna a közönséget. Inf» BOROSS ELEMÉR Mikor három évvel ezelőtt Belasco megvette Amerika részére a Vakablak című darabomat, egyúttal lekötötte a következőt is. Azt mondta, hogy ugyanilyen izigvérig amerikai izü dolgot írják, akkor kint rengeteg pénzt fogok keresni. Tavaly nyáron elkészültem a Forgószéllel, ki kit kitem a daraiból, de nem kaptam rá választ hosszú hónapokig. Talán azért, mert időközben Belasco meghalt. Annál nagyobb volt a meglepetésem, mikor az idén kora ősszel megjelent nálam egy amerikai úr, elém tette az aláírt opciós levelet és egy üres szerződési blankettát. Meg kell jegyeznem, hogy a Forgószél az öngyilkossági mánia ellen íródott, azt figurázom ki benne, hogy az emberek sokszor minden különösebb oik nélkül ugrálnak ki az emeleti ablakból. Szóval az amerikai bácsi elémtolja a szerződési ívet és a következőket mondja: RUGGIERO RICCI Irta: Fenyves Lóránd Ervin, a 1S éves magyar hegedűművész Nem minden elfogódottság nélkül teszek eleget a Színházi Élet kitüntető felszólításának, hogy pár sorban írjam meg véleményemet Ricciről, akiről a nagy kritikusok olyan elragadtatással nyilatkoztak. A kivételes tehetséggel megáldott Ricci játékában kevésbé csodálatos, hogy kitűnő vezetés mellett, rendkívül szorgalommal párosulva ilyen nagyfokú technikát sajátított el, mint zenei elmélyedése, tiszta, kifinomult tónusa és klasszikus egyszerűségre való törekvése. Úgy érzem, hogy fizikailag megerősödve a világ első hegedűsei közé fog emelkedni. Milnár Alice, Vincze-Kraus Ilonka és Vincze László, a Magyar-trió tagjai, akik nagysikerű pesti hangversenyük után európai turnéra indulnak (Kis Pál felv.)