Színházi Élet, 1933. január 15–21. (23. évfolyam, 4. szám)
1933-01-15 / 4. szám
A legcsúnyább pesti színésznő írta: Bródy Lili Jöttünk a moziból, egy úr azt mondta: — Gizeta Garbo az is szép, Anny Ondrai az se rút Szép, szép, mindenki szép, mára rettenetesen jóllaktam a szép nekiket Azelőtt csupa középszerű derék nő volt a világon, az ember esett kitett, ha meglátott egy gyönyörűt a színpadon. Ma minden nő gyönyörű, sák ember csettint, ha meglát egy igazi, hamisítatlan csúnya nőt. De hol van egy csúnya nő? Hol van? Ho-to-o-ol? ! Ekkor történt, hogy megláttuk a reklámot. Egyik áruházunk reklámja volt rá ® ismert szöveggel, amely azt közli velünk, hogy ezentrikóruha mindössze hat pengő kilencveni fillér ia ... -áruházban. Ismert szöveg fölött rendszerint ragyogó szépségű színésznő mosolyog ezen trikóruhában. Rendszerint, mondom, mert e napon más volt a reklámon. «Fehér Lili Budapest legcsúnyább színésznője is ezt a trikóruhát viseli» — ez volt a reklámon, megdöbbentően. A fényképen kócos fekete hölgy nevet. Ki ez a hölgy, akiből annyira hiányzik a hiúság, hogy ezt engedi írni a képe fölé? Sőt: valószínűleg nem is engedi, hanem felajánlja... Ki az a színésznő, aki hirdeti, hogy ő a legcsúnyább? A csúnya nő után kívánkozó úriember el volt ragadtatva a fényképtől és azonnal elrohant az Andrássyúti Színházba, hogy megnézze színpadon Fehér Lilit és még jobban elragadtatva legcsúnyábbnak nyilatkozott a magát valló színésznőről előadás után. Azóta már mindnyájan megnéztük és mindnyájunk kedvence lett Fehér Lili, akivel most itt ülök egy pesti kávéháziban és azt kérdem tőle: hogy lett Budapest legcsúnyább színésznője és imáért tette ezt? (Fekete-fehér szövetruhában, fekete-fehér kalapban ül itt, csapzott fekete haja a szemébe lóg. Szomorúkedves barna kutyaszeme van, most nem is csúnya. Külön-külön semmi csúnya nincs rajta, mint ahogy egyes szép nőkön külön-külön nincs semmi szép. Fehér Lili most estefelé, kicsit fáradtan és kikészítetlenül legalább olyan szép, mint amilyen csúnya ilyen fáradtan és kikészítetlenül egy szép színésznő. Egyformák: egyikben sincs ilyenkor semmi frappáns.) E sorok írója kérdi Fehér Lili élettörténetét). Fehér Lili (elmondja). E s. í. (kérésre nem írja meg). F. L.: Szóval ez az. (Sóhajt.) E s. í.: És hogy jutott eszébe, hogy kinevezi magát Budapest legcsúnyább színésznőjének? Nem is az. F. L.: Kettesben nem is vagyok az, különösen ha rendes emberekkel beszélek. De mihelyt ugyanez a rendes ember ott ül a nézőtéren és tömeg lesz belőle, akkor rögtön csúnyának lát. A tömeg primitív, a tömeg éppolyan csúnyának lát, mint az utcagyerekek. Az iskolában is Születve, amikor még gyönyörű volt (Mai és Társa felv.)