Színházi Élet, 1933. május 28–június 3. (23. évfolyam, 23. szám)
1933-05-28 / 23. szám
N. LÁSZLÓ. LEVÉL: Kénlés operettkották leírása irránt. VÁLASZ: Tessék direkte a színházhoz fordulni, annyival is inkább, mert nem értem jól a kérdéseit. Egyet írhatok: elég a melódia, csak az operett elfogadása után válik aktuálissá a teljes hangszerelés. B. ERZSIKE. LEVÉL: Egy vers. VÁLASZ: Mily kedves az utolsó négy sor: Félek attól, hogy elfelejtlek, Hogy vidám leszek, gondtalan, S nem marad meg az emléksátram, Hová behúzzam majd magam! . . . IBOLYA. LEVÉL: Megengedi-e, hogy Pesten való tartózkodásom idején érdeklődjek telefonon a leveleimben foglalt kérés sorsa iránt? VÁLASZ: Igen szívesen veszem, ha telefonál, ennek semmi akadálya, de azt máris megírhatom, hogy én hiába törekszem effélére, elhelyezni eddig még senkit sem tudtam. EGY JÓ ASSZONYANYAG! LEVÉL: Egy érdekes életsors leírása. VÁLASZ: A válaszom az, hogy: megváltoztattam a levél jeligéjét. Biztos, hogy igazam van. Sok szives üdvözlet. DECEMBERBEN AKTUÁLIS. LEVÉL: Tanácskérés egy családi és szerelmi VÁLASZ: Nem szokásom levélben ügyben válaszolni, nem bírok így sem a levéltömeggel sokszor, ami a címemre érkezik. De különben se tudnék önnek semmit mondani, ez annyira magánügy, hogy saját szíve és érzése szerint kell elintéznie. A «Bácsi» megszólítást tessék mellőzni. Ez komolytalan megszólítás és az én rovatom nem gyerekrovat. EMIL, AKI 20 ÉVES. LEVÉL: Mit csináljak szerelmi ügyemben. VÁLASZ: Egyelőre semmit. Várjon nyugodtan, türelemmel, ha önnek így vagy úgy kellemetlenséget vagy bánatot okoz, kerülje ki mind a kettőt, ön teheti. Emil,, aki 20 éves, még egész nyugodtan teheti! G. D. C. LEVÉL: Elégedetlen vagyok önmagammal. Milyen műveket olvassak? VÁLASZ: Erős önfegyelemmel lehet csupán azt a kisebbségi érzést, ami önben van, ellensúlyozni. Csak vidám, derült, józan műveket olvasson, ne olyanokat, amelyek még inkább elmélyedővé teszik és elszomorítják! HANNOVER: LEVÉL: Kérik a egy írásmű további sorsa felől. VÁLASZ: A levél nagy intelligenciája arra késztet, hogy megkérjem: küldje be Készséggel elolvasom és megmondom: címemre, mit lehet és mit kell tenni. Teljes címet kérek. Kézcsók. KIS LEÁNY. LEVÉL: Szeretek egy fiút ös szeret engem... de szüleim egyelőre hallani sem akaarnak róla. VÁLASZ: Igazuk is van. Az ilyesminek meg kell érnie, ki kel forrnia. Ez alatt az idő alatt sem kell «szenvedni», hanem kitartással bírni a szép jövőbeni L. IRÉN: LEVÉL: Egy filmtéma! VALASZ: Ne méltóztassék rossz néven venni, nem vállalkozhatom! Annyira el vagyok foglalva és semmi nagyobb munkába nem kezdhetek bele, még a magam terveit, munkáit, témáit is elhanyagolom. J. BÖZSI. LEVÉL: Egy élet! . . . VÁLASZ: Asszonyom, nagy merészség volna itt tanácsot adni, ebbe a sorstragédiába beleszólni. Az ön intelligenciája nem is kért véleményt, csak közölte velem a tényeket, mert szükségét látta, hogy valakivel, egy emberrel, beszéljen a dologról. Egyet mondhatok: ha Pestre jön s fölkeres, talán többet tudok mondani, ha előbb — kérdek! Kézcsók és üdvözle'. Lőrincz Böske és Armenkó LII a bukaresti Református Kör műsoros estjén szép sikert arattak «Gavotte»-táncukkal (Fotó: Willi) Fuhr Piroska, a legkisebb primadonnajelölt szép kilátásokkal néz a jövőbe. Legalább is az első fellépése után kapott virágerdő ezt igazolta (Seidner felv.)