Színházi Élet, 1933. június 11–17. (23. évfolyam, 25. szám)

1933-06-11 / 25. szám

Arányi Árpád, az újpesti vezérdrukker Dudás Gyula. Már mint kis­pesti futballista, többszörös válogatott volt, igazi formáját azonban Újpestben érte el. P. Szabó Gábor. Markáns pro­filja szinte összenőtt az Újpest­tel. Mikor tavaszi gyengébb formája miatt tartaléksorba ju­tott, mindenki tudta, hogy ez csak időleges lehet. És való­ban, szorgalmas­ tréninggel visszaverekedte magát a stan­dard csatársorba, melynek je­lenleg a legveszélyesebb tagja. Borsányi Ferenc, alaikja idén nagyon jellegzetes hiányzott a futbalpályákról. Súlyos sé­rülése hosszú kényszerpihenőre ítélte, reméljük, azonban, hogy sikerült operációja után, most­már minél előbb látni fogjuk, úgy a bajnokcsapatban, mint a válogatottban. Avar Richárd. Erdélyből ke­rült Újpestre, amelynek egyik legnagyobb erőssége. Szeren­csétlen véletlen folytán éppen, csapatának egy erdélyi mér­kőzése alkalmával a lábát törte, azóta nem nyerte vissza a régi formáját. Mindennek ellenére nagyerejű lövegeinek, a híres «Avar-bombáknak» erős­ségét mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy idén ő lett az I. liga gólkirálya. Sáros (Steiner) Miklós. A Bu­dai II-ből került az Újpesthez, ahol vele az akkori centervál­ságot akarták megoldani. Nem sikerült, ellenben mint hall, nagyszerűen bevált. Ad­t János. Az MTK híres if­júsági csapatából került a sze­gedi Bástyába, innen szerződ­tette az Újpest. Hosszú időn keresztül a legjobb magyar kapus volt. Szalai Antal. Az UTE-ból ke­rült a proficsapathoz. Eleinte a jobbszélen voltak sikerei, később, mint bármely poszton használható half került a leg­jobbak közé.

Next