Színházi Élet, 1933. augusztus 13–19. (23. évfolyam, 34. szám)

1933-08-13 / 34. szám

A napokban Budapestre érkezett dr. Robert Wiene, az ismert német rendező, aki legutóbb a Taifunt is filmre vitte. A Hunniában szeretné forgatni legközelebbi filmjét, amely német és olasz verzióval­készülne. A film címe: Egy éjszaka Ve­lencében. Főszerepére Tino di Patlerát, a­­ híres olasz énekest szerződtette. Amen­­nyiben a franciák szeptember 15-én nem foglalják el a Hunniát, úgy Wiene dr. itt kezdi filmjét forgatni. • A külföldi rendezőket egyébként nem­csak azok az olcsó lehetőségek csábítják, amelyeket a Hunnia nyújt, hanem az XUniversalnak Gaál Franciska filmjeivel elért fantasztikus külföldi sikerei is. Is­meretes, hogy a készülő filmeket a gyá­rak az egyes országokban látatlanban he­lyezik el és eddig ismeretlen filmsztárral készült filmeket előre elhelyezni lehetet­len volt. Gaál Franciska sikere azonban más magyar filmsztárok előtt is megnyi­totta az utat. Wiene dr.-t is részben az hozta Magyarországra, hogy egy Gaál Franci-kaliberű sztárt keressen. Nagy ne­hézséget okozott e tekintetben, hogy a Hunnia képtelen napközben próbafelvé­teleket készíteni, így Wiene egyik jelölt­jéről, Bállá Liciről, aki viszont este nem szabadulhat a Royal Orfeumból, csak vasárnap délután lehetett volna a felvé­teleket megcsinálni. Bállá Lici meg is próbálta, hogy a vasárnap délutáni elő­adást a Royal Orfeumban lemondja, azon­ban lemondása a színház többi tagjai kö­zött olyan izgalmat okozott, hogy Balla Lici csupa kollegialitásból kénytelen volt ezt a kínálkozó lehetőséget elszalasztani. • A beavatottaknak nem meglepetés, hogy az Ellopott szerda című film egyik női főszerepére Hajdú Edát, a külföldre költözött magyar énekesnőt szerződtették. Eltekintve attól, hogy Hajdú Eta megje­lenésével, tehetségével és nyelvtudásával igen alkalmas a filmre, természetesnek találta mindenki, hogy a film producere, Daróczy József, nem hagyta ki Hajdú Etát, saját feleségét, a filmből. A mű­vésznő egyébként ma a legjobb nevek egyike Németországban is. • Joe Pasternak állandóan filmtehetsége­ket kutat. E héten is felfedezett valakit. Az egyik előkelő belvárosi ruhaszalon Gaál Franciska ruháinak próbáihoz ki­küldte a műterembe fiatal, igen előkelő megjelenésű és ragyogóan szép direktri­cét. Ennek következménye volt azután, hogy Pasternak szeme nem a ruhán, ha­nem a kísérőjén akadt meg. Rögtön sze­repet ajánlott fel neki a film egyik nagy jelenetében. Az új felfedezettnek nem könnyű a helyzete, mert apja egy buda­pesti bank igazgatója, nincs elragadtat­va leánya új szerepkörétől, amely egyéb­ként kitűnően sikerült. • Egyik budapesti filmvállalat mégis el­készíti az Iglói diákokat. Egyelőre mű­teremhiány miatt tolódik el a terv. • Elisabeth Bergner új filmjének a címe Katalin változik, cárnő. Ha a terv újra meg nem úgy a film csak angol nyelven készül Londonban és rendezője nem Paul Czinner, hanem Korda Sándor lesz. • Amerikában ismét próbálkoznak néma­filmmel. Samarang Legutóbb óriási sikert aratott a című film, amelyben egyetlen szót sem beszélnek. • Hosszas kísérletezés után mégis sike­rült megjelentetni a Fratelliniekről ké­szült filmet Hotel Savoy címmel. A film legjellegzetesebb példája annak, hogy egy remekül induló történet végül milyen rosszul sikerülhet. Nyári igényekkel mérve, azonban a film még mindig sok­kal jobb mint a hír, amely megelőzte. Ez főként az elején megcsillanó néhány rendezési ötletnek és a korán elhúnyt Otto Stransky-pár zenei bijoujának kö­szönhető. S. J. Vendrey Ferenc, Péchy Eszter és Pajor Ödön a Gaál Franciska-film egyik jele­netében (Fotó László)

Next