Színházi Élet, 1933. december 3–9. (23. évfolyam, 50. szám)

1933-12-03 / 50. szám

nyes Szabolcs, két nagy erénnyel és előnnyel di­csekedhetik. Egyik az, hogy míg majdnem min­den má­s operettben vagy drámában a cselekmény a harmadik felvonásban kis­sé lekonyul — itt éppen a harmadik felvonás — Góth és Gózon briliáns je­lenete — a legjobb. To­vábbá, hogy — a régi kedvenc primadonnái Somogyi Nusi és az új kedven­c Balla Lici nem mennek cukorbabaságra, hanem groteszkek , gyü­gyögés és édesbússág helyett, buk­fencet és cigánykereket nyújtanak, amiért te Is­ten külön áldását kéri rá­juk e sorok írója. Bevalljuk, hogy az ope­rett számunkra idegen mű­faj. Sokszor könyörögtünk már főszerkesztő urunk­nak, hogy operettpremie­rek alkalmával ne ben­nünket küldjön ki az új­szülött ünneplésére, ezzel se az operettnek, mert se nekünk szívességet nem tesz. Most is zavartan ke­resgélünk jelzők után é­s az összes napilapokat vé­gig­böngészve, azt hisszük, eltaláltuk a kellő kifeje­zést, amikor leírjuk, hogy a zene «pattogó» és a tán­cok «ördöngősek». Mese: egy kis rikkancslány kar­riertörténete — két házas­sága, úgymint előbb ér­dek egy báróval, majd sze­relmi egy festővel. Előbb felsoroltakon kívül még Berky Lili, Latabárok, Bársony és Feleki szere­pelnek. Csupa olyan mű­vész, akiket a közönség szeretettel üdvözöl és akik hosszú életet biztosítanak az operettnek. És hogy miért vagyunk­­ e héten olyan elégedetl­e­nek és kíméletlenek és­­ türelmetlenek? Mert vala­­­mi nagyon szépet olvas­­­tunk — Eugene D'Neill új darabját — és amiótal elolvastuk, felsrófoltuk igényeinket és nem tetszik] «Mi a helyes: ha a jóbarát megmondja a férjnek, hogy megcsalja a felesége, vagy ha elhallgatja?» Amikor megmondja Amikor elhallgatja Csortos, Törzs, Jávor, Raffay Erzsi és Pártos Andrássy­ úti Színház: «Bridge» (Fotó László)

Next