Színházi Élet, 1934. május 13–19. (24. évfolyam, 21. szám)

1934-05-13 / 21. szám

Szűcs László megismételte Sándor Móric gróf lovasbravúrjait Sándor Móric gróf alakja mán Imrének és szövegíróinak bál­jó­voltából nem várta meg Gábriel ar­kangyal kürtjének harsogását, ha­nem feltámadt és ma itt él és hódít közöttünk. Az új Sándor Móric igazán lelkes megszemélyesítőre ta­lált Szűcs Lászlóban, bár a krónika egy szóval sem említi, hogy a gróf valaha is olyan könnyedén kivágta volna a magas cét, mint színpadi utódja. Ezzel szemben egyesek azt állítják, hogy a gróf viszont jobban lovagolt. Hiszen az akkori idők In­tim Pistái elég nevezetes darabot halmoztak össze az ördöglovas bra­vúrjairól. Többek között a Práter­ben kocsikázó dámák fogatain ugra­­­tott át, vagy megtette azt is, hogy lépcsőkön lovagolt fel, vagy a gőz­hajó korlátján át beugrott lovával a Dunába. Nos, a mi új Sándor Móricunk nem akart egykori legendás hason­mása mögött elmaradni: az ő lovas­tudományát sem lehet lóhátról ven­ni. Sőt, ha Sándor Móric gróf bra­vúrjait fényképész hiányában csak egykorú rajzolók örökítették meg (hiába, az öreg Daguerro és tanít­ványai még nem voltak berendez­kedve fotoriportázsra), ő hajlandó fotográfus jelenlétében megismétel­ni a legnevezetesebb mutatványo­kat. Így történt, hogy a hét egyik kora hajnali órájában Szű­cs László Szű­cs László modern keretek között megismétli Sándor Móric gróf legnagyobb lovasbravúrját .(László foto)

Next