Színházi Élet, 1934. november 4–10. (24. évfolyam, 46. szám)
1934-11-04 / 46. szám
megjön az asszony (Róna Klári) és ami még kellemetlenebb: a megcsalt férj (Bilicsi Tivadar) is. Sőt bonyolult szerelmi ügyei között még arra is időt talál, hogy hódítani megkísérelje ela tehetetlen barát új szerelmét, a gazdag,romantikus, fiatal leányt, aki nevelőnőjének védőszárnyai alatt próbáln üa a saját szárnyait. Persze — ez ellen a séma ellen senki sem emelhet kifogást — végül a bárányi ártatlanság győz minden intrika fölött, de amíg idáig eljutunk, részben az tapogatjuk a oldalunkat nevetéstől, részben pirosra tapsolt tenyereinket fájlaljuk. Mert tapsra bőven kínál lehetőséget Eisemann Mihály kecses, sok ötlettel fűszerezett muzsikája, a sok pattogó vicc és egyik-másik alakításnak az átlagon messze felülemelkedő eredetisége. Itt Fejes Teri és elsősorban Gombaszögi Ellára gondolunk, de ha szabad két epizódistát is a legelső sorba emelnünk, számítsuk közéjük Szász Lilit és Bilicsi dart is. Fenyvessy Tiva-Éva finom és dekoratív, mint mindig, Ráday mulatságos. Kertész Dezső elegáns, Boross kacagtató. A legfiatalabb generáció képviselője, a kis Róna Klári igen kedves jelenség. Pompásak Gara Zoltán díszletei, a rendezés gyorsütemű és ötletes. • Nemcsak a külcsín fontos, hanem a belbecs is!« Gombaszögi Ella és Kertész Dezső »Ne kozeledjen^maga szabri« Ráday Imre és Fenyvessy Éva Andrássy úti Színház: »Ma éjjel szabad vagyok« (László fotók) .9.9