Színházi Élet, 1935. április 21–27. (25. évfolyam, 17. szám)
1935-04-21 / 17. szám
A tehén tőgye ÍRTA: MÓRICZ ZSIGMOND HACSEK (ül a Kemencepadkán): Kisbéres, kisbéres! KISBÉRES: NO, mi a' gazdram? HACSEK: Hozzá' mán egy ódalast a zsidótul. KISBÉRES: Aggyék rá pízt. HACSEK: Itt van e négy fillér. KISBÉRES: Nem kapok annyiét'. HACSEK: Dehogyse. Négy ódalast is kapsz. KISBÉRES: Mifenefélű! HACSEK: Hát a képes kisujsagot. A négy ódalas. KISBÉRES (el). SAJÓ (jön): Isten jónap, Hacsek gazda. A tehen dógába gyüttem. HACSEK: Tehen? SAJÓ: Hát nem mondta keed, hogy megveszi a tehent! HACSEK: Akkor az ökör dógába gyütt keed. SAJÓ: Dehogy. A tehenébe. HACSEK: No, de a keed dóga eladni a tehent, nem a tehené. Saját dógába gyütt. Azér' mondom, hogy az ökör dógába. SAJÓ (feláll): No, isten ágya. HACSEK: Isten ágya. Bégyün pitymallatra. SAJÓ (leül): Penig nyóc litert ad. Olyan a tőgye, mint a duda, az íze meg mint a mandula, e. HACSEK: Oszt, hogy a mandula manap! SAJÓ: Három píz negyedfont. HACSEK: Oszt dudát mennyiét kapok! SAJÓ: Ad a botos kilenc pízér. HACSEK: Ko látja keed. Tizenkét pízér kapok dudát is, mandulát is, keed meg huszonhatot kér a tehenér. SAJÓ: De a tőgye... HACSEK: Hát csak tegye. Tegye, ahová akarja. SAJÓ ( beléereszti a csillanos bavulbicskát): Most tréfáljon keed, a kiskésit neki. HACSEK: Mér neki! Nekem, f Men hal. ) A költő ÍRTA: FARKAS IMRE HACSEK lut a kávéházban: Pincér, pincér PINCEIi (jön): Hacsek úr, parancs: HACSEK: Van a kávéházban narancst PINCÉR: Hogyne volna! Hányat parancsol ezret ! HACSEK: Hozzon nekem két szép gereadet PINCÉR (dühösen el). SAJÓ (jön): Jó napot, kedves Haeneken, Tudja hol voltam, a Mecseken. HACSEK: Xa és ki győzött ! A Kispest? Vagy a Fradi: SAJÓ: Ilyet nem pipált Petőfi, se Ad> : A Mecsek sose volt Kispest táján. HAtSEK: Tudom. Biztos ott mérkőztek a Mae pályán. SAJÓ (dühös): De Hacsek! Ott senki se mérkőzött! HAtïSEK: A Fradi egyhangúlag győzött ! SAJÓ: Hacsek, én szétverem a fejét. Ha nem érti a történetem velejét! HACSEK: Jó, hát nem a Fradi győzött. Egyre megy. SAJÓ (ordít): Értse meg, a Mecsek hí egy hegy HACSEK : Hegyen futballoztak? A: nem elég lapos! .Na és mondja, barlangot védett a kapus. SAJÓ: Slussz. Ez a téma be van fejezve. Versben vitázzak. Nem vagyok megveszve. Vegyen magának egy passzend koporsót. Nem hányok magának falra borsót. HACSEK: Mért esz k bonnett Egyen lencsét SAJÓ (felugrik): Köszönöm a volt szerencsét ! HACSEK : Holnap bejönt SAJÓ (visszaül): Én el se megye Várhatnak ligetek, mezők és hegyek. Nem hagyom magam kitúrni magától, Adom olcsóbban, lefelé balrától A verset, ha kell — de fel nem adom! Hacsekosan, ha nem megy szabadon. Hányok bukfencet, borsót, Mwweket S H versem végén döföm le Hacseket! Eljön még egyszer a költődiadal Addig Hacseken át is szálljon a du' 36