Színházi Élet, 1935. június 9–15. (25. évfolyam, 24. szám)
1935-06-09 / 24. szám
ha a felvételeket nem tudják elkészíteni, jövő vasárnap újra el kell jönnie. Tehát várnak. Az immár világhírű magyar regényen, Szántó György Stradivarius-on dolgoznak és ennek az utolsó felvételeit kell Budapesten elkészíteniök Kijött a felvételekhez Szántó György, a regény szerzője is, akit nagyon nyugtalanít, hogy mi lesz a filmen a regényből? Annál nyugtalanítóbb ez íreá nézve, mert szomorú testi fogyatkozása révén nem láthatja, legföljebb a fülével értékelheti a saját filmjét. A regény megfilmesítése borzasztóan nem néz, mert 250 év történetét foglalja magában és nemcsak időben, de tértben is szétesik: nyolc országban játszódik. Bolváry azonban megnyugtatja az írót és megmagyarázza, hogy azt az eszmei kapcsolatot, amely a regényt összefogta, a film zenéje fogja szimbolizálni, abban a régi olasz zenében, amely egy hegedűn keresztül kapcsolja össze az eseményeket. Az író, akit már Gustav Fröthlichnek, a regényben egyáltalában nem szereplő magyar huszáratillája is nyugtalanított, láthatóan megnyugszik ebben, írni azonban szkeptikusabbak vagyunk, megkérdezzük Bolváry munkatársát, Baky Józsefet, hogy mit maradt meg a regényből? — A cím és a zenei lehetőség, — mondja. Boldog vak szerző, ő legalább nem fogja látni! SMOLKA JANOS Llda Baarova As Qustav « Fröhlich a bakon Bolváry Géza, Szánthó György és Bolváryné Ilona Matyasovszky (László fotók) Autó húzza a fogatot (Az autón Bolváry, a fogaton Fröhlich)