Színházi Élet, 1935. szeptember 15–21. (25. évfolyam, 38. szám)

1935-09-15 / 38. szám

manapság, bármilyen más ország­ban. Mert arról van itten szó, hogy Har­ry Baur a város legelegánsabb mu­latóhelyének főpincére. Nemcsak fő­pincér, hanem alkalomcsináló is és a helyiség vendégeinek összes disz­krét szerelmi ügyeit ő intézi, gyak­ran könyörtelenül és lelkiismeretle­nül ... Mesterségében nagyon szépen meg­gazdagodott, úgyhogy egyetlen anyátlan kislányát, luxusban ne­veli és a kislánynak fogalma sincs apja foglalkozásáról. A darab csat­tanója természetesen az, hogy a kis­lány megismerkedik egy gazdag csá­bítóval, aki pont annak a mulató­helynek szeparéjába viszi, ahol az apa főpincér. A Hét másik filmje »Az örömök városa« Dolores del Rióval a fősze­repben, revü sok tarka képben és kevés meséje arról szól, hogy egy fia­talembert barátja el­szöktet Mexikóba, hogy megszabadítsa démoni barátnőjétől, mire a fiú Mexikóban egy másik démonba szédül bele. A filmet nyugodtan hív­hatnák úgy, hogy: Cse­berből vederbe. Nekünk a hős azért rokonszen­ves, mert színikritikus, aki úgy ír kritikát, hogy látatlanba lerántja a darabot. Mindkét film elég jó, de egyik sem szenzációs. A Sequoiáról utólag hallottam azt a gyönyö­rű történetet, hogy puma és az őz megható a barátsága, a valóságban nem egészen ennyire in­tim. A kedves, szelíd puma felvétel közben négy őzet ölt meg, ez­zel az ötödikkel pedig úgy csókolódzik, hogy a szerető barátokat a filmen láthatatlan üveg­fal választja el egymás­tól. Még egy panasz. Há­rom-négy főbb film­színház műsora nem je­lenik meg az ban. Kérdésünkre újságok­azt a választ k­apták, hogy illető színházak igazga­tója, rosszban van a la­pokkal. Nem­­ lehetne ezt a rosszbanlevést magán­úton, párbajjal vagy boxolással, vagy akár­milyen botránnyal el­intézni, mert a műsor­hián­y nem csillapítja a dúló szenvedélyeket. Vi­szont a közönséget ká­­rosítja és bosszantja. — Végre! Csakhogy meg­ismertél Kertész Dezső és Titkos Ilona Andrissy-úti Színház: »Nem ismerlek többé« (Angelo foto) - Mindenki testvéreknek néz bennünket Hernády Gizi és Kovács Terus (Angelo foto)

Next