Színházi Élet, 1935. november 10–16. (25. évfolyam, 46. szám)
1935-11-10 / 46. szám
Soha olyan hódolattal nem fogadtak még senkit Hollywoodban, mint »a professzort«, Max Reinhardtot, aki azzal a feltétellel írta alá első filmrendezői szerződését, hogy nem fogad el semilyen feltételt. Kikötötte, hogy minden összeget folyósítanak, amire szüksége van, és annyi ideig dolgozhat a filmen, amíg úgy nem érzi, hogy munkája tökéletes. így történt, hogy pontosan száz napig készült a Szentimreji álomzaja és az előirányzott egymillió filmváltódollár helyett kétmillió dollárba került. * Statisztikusok kiszámították, hogy ezen a fimen dolgozott a legnagyobb technikai gárda, mert a gigantikus méretekhez szokott Reinhardt egészen új fényjátékokat, tömegjeleneteket, technikai csodákat és rendezői bravúrokat valósított meg a fimben. És a »prodesszor« megszokta, hogy mindent megvalósítson, ami páratlan fantáziájában megszületik Nyolcvanezer méter filmszalagot forgattak le. Ebből negyven filmet lehetne összevágni. El lehet képzelni, hogy milyen feladatot jelentett Reinhardt munkatársa: William Dieterle és Ralph Oberon, a tündérkirály: Victor Jory . . . Reinhardt és Titánia: Anita Louise