Színházi Élet, 1936. január 26–február 1. (26. évfolyam, 5. szám)
1936-01-26 / 5. szám
SPORT ü Tokio Salamon Bélája a pesti jégen Japán és a jéghoki... Igen, Japán a jéghokisportban is számottevő szerephez akar jutni, ötven japán jéghokizót küldtek Tokióból Kanadába, a jéghokisport hazájába és a japánok megtanulták a jéghokit. Most már csak a fejlődéstől és a rutintól függ, hogy mennyire viszik. Jelentkeztek a téli olimpiászra, összekötötték a kellemest a hasznossal. Tokiótól hosszú az út Garmisch-Partenkirchenig, addig tehát meg-megállnak és startolnak Európa különböző városaiban. Nincs a világnak az az érzékeny, finom fényképezőlencséje, amely jobban tudná felvenni, megörökíteni az eseményeket, mint a ferde szemű japánok. Tanulnak, tapasztalnak megörökítenek. és A Budapesten szerepelt japánok hazájukban különböző szakmákban dolgoznak. Van köztük egyetemi hallgató, kész orvos, kereskedő és a legjobb játékosuk, Ishikawa — zongoraművész. Sokáig Kanadában vendégszerepelt és itt tanulta meg a jéghokkisport ördöngös fortélyait. A kapusuk, Hiramoto pedig színész Tokióban. Komikus. G a tokiói Salamon Béla. S mégis mint valami Shakespeare-dráma hőse, oly rettenthetetlenül áll a jéghokkikapuban. Nippon fiai csak másfél napot töltöttek Budapesten, de a két művész, Ishikawa és Hiramoto vasárnap este nem ment el a bankettra, hanem végignézte az Operaház Rigoletto-előadását. A pesti veíreség nem szomorította őket, kitűnően érezték magukat. SZERKESZTI: PATAKY ICA'HOLV Ők nem kerülhetnek egymással összeütközésbe: Hiramoto és Hircsák a két kapus hadifelszereléssel az OTT elnöke a japánokat fotografálja . A japánok viszont fényképezik Botond Évi Nagyon tetszett nekik