Színházi Élet, 1936. április 26–május 2. (26. évfolyam, 18. szám)

1936-04-26 / 18. szám

Riporter kisasszony és társai írta: BRÓDY LILI Olvasván a Szívdobogás nagy Éva-monológját, a kis bíró, aki szí­vemben ül s különös előszeretettel szokott rajtam ítélkezni, megcsó­válta a fejét és így szólt enyhe han­gon: — Már pedig kedvelt vádlottam, szenvedélyes gyűjtője a helytelen cselekedeteknek, amelyekért min­den alkalommal kiszabtam rád a méltó és méltányos büntetést. Munka Által Elkövetett Versenyzés bűntettében nem talállak vétkesnek téged, se társnőidet, akikre Eva nem akar hasonlítani. Nem talállak bűnösnek, kedvelt vádlottam, bár úgy érzem, nincs meg a kellő jog­alap ahhoz, hogy végső ítéletet mondjak, hiszen jóvoltodból csak e szép monológot olvastam el az általánosan dicsért »Szívdobogás«­ból s még nem vittél el a színházba, hogy végignézzük a darabot, amely­ben a véleménykülönbségtől elte­kintve bizonyára­ nagy gyönyörűsé­günk telt volna, hiszen úgy te, ked­velt vádlottam, mint én, kedvelt ítélőbírád régi rajongói vagyunk­ Szép Ernőnek és nemcsak verseit tudjuk kívülről, de némely részle­teket a Lila akácból lelkesedtünk minap az is- Sőt együtt Ádámcsut­káért, helyeselve azt a szép és szo­morú módot, ahogy Szép Ernő el­tanácsolja az édesen tehetségtelen Ibolyt a színpadról s férjhez adja őt. De ez az Éva-dolog, kedvelt vád­lottam, más. 8 a kis bíró szokása ellenére el­tűnődött — Mert nézd, kiesve a hivatalos kérlek, — mondta, hangból, — az is igaz, hogy a Szívdobogás Éváról szól, egy olyan Évikéről, akinek nincs más szívügye, mint a szere­lem . Evike, felismerve képessé­geit, valóban leghelyesebben teszi, ha férjhez megy. Evike tehát nagy és szép monológjában is ebből in­dul ki, feltételezve, hogy az általa szerencsétlenekké kinevezett dol­gozó lányokban, jelesen a riporter­kisasszonyokban, a színésznőkben, a hivatalnoklányokban, az orvos- PESTI RIPORTERNÖK: Dr. Kola Margit, Rónay Mária 23

Next