Színházi Élet, 1936. augusztus 30–szeptember 5. (26. évfolyam, 36. szám)
1936-08-30 / 36. szám
A színész bizonyos fokig egész életén át gyerek marad. Játszik. Talán ezért irigylik annyira a nézők. A héten valóságos gyerekszobát rendeztek be maguknak a színészek a Hunnia egyik stúdiójában. A»Nászút féláron« játékgyári jelenetei készülnek. A falakon körül, példás rendben, álomszerű játékok. Repülőgépek, babák, majmok, vitorláshajók, vonatok, amelyek szédületes sebességgel rohannak, várkastélyok, bohócok és titokzatos készülékek, amelyek gombnyomásra megelevenednek. Szóval rém izgalmas dolgok, maga a meseország. Aki elszabadult a felvevőgép elől, az rohant játszani. A játékgyárból minden felvétel után gyerekszoba lett. Agay Irén maga köré rakta a babákat és ruhát varrt nekik. Reggel magával hozta a tavalyi estélyi ruháját és most rászabja a babákra. Jól áll nekik, hiszen nem sokkal vékonyabbak, mint Ágay. Erdélyi Miki a csudás kastélyok között válogat magának. Sorba felnyitja tetejüket és benéz a szobákba. Nagyon jó szíve van. A várkisasszony szobájába becsempész egy testőrkapitányt, az őiszapát pedig felülteti a hárommotoros repülőgépre. A biztonság kedvéért letöri a repülőgép egyik szárnyát. — Alsó les ! Indulás ! Mehet ! — Mi történt itt ! Verebes Ernő átvette a rendező szerepét és indulást vezényelt, de netm a felvételre, hanem az expressz versenyre. Két tízméteres sínpár fut körben egymás mellett az egyik sarokban. Székely István és Jávor Pál éppen indítják a két versenyvonatot. A két kis vasút villámsebesen rohan az alagutak és viaduktok között. Apa- Amikor a rendező lejátszik Erdélyi Midi Székely István és (Foto Faludi-Luz)