Színházi Élet, 1936. október 11–17. (26. évfolyam, 42. szám)
1936-10-11 / 42. szám
Nehéz, hálátlan feladat Shakespeare-előadásról kritikát írni. Bármit is mondunk, vagy nagyképűen vagy frivolon hangzik. Azonkívül, ha valaki felszólítana, hogy tegyük kezünket szívünkre (állítólag ebben a pozícióban nem hazudik az ember) és mondjuk meg őszintén, tetszett vagy nem tetszett a »Velencei kalmár« előadása, azt felelnénk: a legdicséretreméltóbb vállalkozás volt ez a bemutató, tiszta, tisztességes szándék, nagy, nehéz munka eredménye. A Velencei kalmár sokfélekép és nagyon különböző felfogásban került már színre. Reinhardt egyik legnagyszerűbb műve volt, amikor Velencében, szabadtéri előadásban mutatta be. Nagyon híres előadás volt a prágai is, mely először formálta át a színjátékot vígjátékká. Bárdos Artúr rendezése is tulajdanképpen sokkal erősebben hangsúlyozza a komikus motívumokat, mint a tragikusokat. Nincs jogunk kétségbe vonni ennek a lefogásnak helyességét. Mindössze annyit kell megjegyeznünk, hogy Hulla réma tragikus színésznő és valahogy idegenül hat ebben a jókedvű Portia-alakításban. Igaz, hogy könnyű kritizálni, mégis csak óriási teljesítmény Velencei Kalmárt bemutatni olyan színészekkel, akiknek nagy része még nem szerepelt klasszikus darabban, sőt van közöttük, aki most szerepel először színpadon. Itt említjük meg Beöthy Lídiát, akit szép, tisztacsengésű, kultúrált beszédtechnikája, emlékezetessé tett már ebben az első, nem jelentékeny, szerepében is. Nagyon kedves, dekoratív jelenség Erdős Ilona, aki ugyancsak sokat ígér. Fenyő Emil és Básthy Lajos, Nagy György és Pártos Gusztáv jeleskedtek a főbb szerepekben. Rózsahegyi és Peti rövid jelenete viharos elismeréssel találkozott. Utoljára turi Gellért Lajost, aki Shylock nagyszerepében külön egyéni sikert aratott. Gellért Shylockja nem vérszomjas rém, hanem boldogtalan, emberi lény, akit már odáig megtiport hajtott az élet csapássorozata, hogy félőrülten, eszelősen a bosszútól vár megváltást szenvedéseire. Nagyon szép színpad és jelmezek, kitűnően összeállított tömegjelenetek minden dicséretet megérdemelnek. Hazajövet elolvastunk egy rendkívül érdekes, most megjelent tanulmányt: Shakespeare élete és kora, írta Sebestyén Károly dr. Ez a könyv annyira tisztán, világosan, tárgyilagosan mondja el mindazt, amit Shakespeare-ről tudni kell és illik, oly érdekfeszítően foglalkozik a költő minden mű- BASSANIO: Kérlek a valóhoz milyen félisten Jutott ily közel? Bulla Elma és Művész Szinház: Velencei Básthy Lajos kalmár (László foto)