Színházi Élet, 1936. november 22–28. (26. évfolyam, 48. szám)

1936-11-22 / 48. szám

i•Becsületbeli tartozás A »Sumat­ra Queen« lu­xus személyszállító gőzös néhány óra múlva megérkezik Malaccába. A fiatalember figyelmesen, átszámolta a feljegyzett ütéseket, azután felné­zett kártyapartnerére: — Nyolcszázhatvanhét fonttal tar­tozom. — Tényleg — felelte közömbösen, szinte unottan Mr. Flecker. Ápolt, fehér kezével szórakozottan keverte a kártyacsomagot. A fiú előhúzta csekkönyvét. — Adjak csekket, vagy holnap reg­gel eljön velem a penangi bankba? — Ó, a csekk elégséges lesz. Ám­bár­­ várjon csak... Hátha még egy­szer húznánk? Dupla, vagy semmi. A fiú egy percig habozott, megba­bonázva nézett a kártyákra. — Húzzunk — mondta hirtelen el­határozással. Flecker gyakorlott mozdulattal félkörbe terítette a kár­tyákat. A fiú kihúzott egy lapot. Megfordította. Megnézte. A trefif tizes volt. Arca kipirult. Most Mr. Flecker húzott. — A kőr ász! — mutatta fel a kártyalapot. — Sajnálom! Magának nincs szerencséje, fiam. A fiú elkényszeredetten gott. Kitöltötte a csek­ket: mincnégy ezerhétszáz har­font. Mr. Flecker hanyagul ös­­szehajtotta és zsebébe csúsztatta a csekket. Felkelt. — Iszunk még vala­mit? — kérdezte. !— Köszönöm, nem. Lefekszem. Holnap reg­gel találkozunk? — Valószínűleg. A fiú kiment a do­­­hányzóból. Mr. Flecker bár asztalhoz lépett. Whyskit és szódát ren­delt. — Jól járt a kártya, Mr. Flecker? — kérdezte a mixer. — Köszönöm, jól, San­dy! De fogadja meg a tanácsomat. Ha valaha meggazdagszik, sohse írta: GEORGE R. PILGRIM engedje ki a nagyvilágba kellő fel­ügyelet nélkül a fiát. — No, nem hiszem, hogy ez a fiú gazdag lenne. — Hogyhogy? A David Lanyon fia? Az áruházfejedelem csemetéje? — Mr. Flecker, ön alighanem té­ved. A mixer elővette a négynapos colombói újságot. Fellapozott egy fényképet. Ujjával az alatta álló szövegre bökött. »Gordon Lanyon, a híres David Lanyon fia, holnap Ceylonba érkezik, hogy ellenőrizze apja keleti áruházait.« A fénykép semmiben sem hasonlí­tott a fiúra, akivel Mr. Flecker min­den este kártyázott. — Ördög és pokol, — mormogta Mr. Flecker — ezerhétszázharminc­négy fontról szóló csekket adott ne­kem. A mixer füttyentett. Mr. Flecker elővette a csekket. Megnézte az alá­írást. Geoffrey Lanyon. Mr. Flecker felhajtotta whyskispoharát. Bank­jegyet dugott a mixer fehér kabát­zsebébe. Lement a Megkopogtatta a fiú D. fedélzetre. kabinajtaját, — Bejöhetek egy percre? — Hogyne! Mr. Flecker nem vesztegette az időt. mosoly- IRODALMI ÉLET Szer­ke­szti : SZITNYA­ ZOLTÁN — Vegye vissza K­acskim!

Next