Színházi Élet, 1937. január 10–16. (27. évfolyam, 3. szám)
1937-01-10 / 3. szám
KIS FARSANGI TANÁCSADÓ IRTA: C^ cx^^aZflíx^da Valahányszor a farsang közeleg, összenéznek a család idős hölgy tagjai: »Hol vannak a régi szép idők, a békebeli, tündéri farsangok?!« — sóhajtják.... De vájjon igazat sóhajtanak-e? Tényleg oly ragyogóak voltak azok a békebeli farsangok? Gyer ide, kis mai bálkirálynő! Megsúgom neked, hogy a békebeli farsang semmivel sem volt szebb a mainál. A tangó és nét figurája A baj magánál a táncnál kezdődött. A tangónál, melynek 1914 telén hét fő- és hét mellékfiguráját ismerte a világ. »Kis szizó« — sziszegte a partner tánc közben, de az ember ekkor már »nagy szizót« lejtett— A partner kiábrándult... Megszámlálhatatlan bimbózó szerelmet fagyasztott le a tangó here. Őfelsége az aranyifjú A második — igazi — probléma a táncos volt. A békebeli aranyifjú, aki ott uralkodott nagypapája birtokán, nagybátyja minisztériumában, vagy papája bankjában. Ő volt a Jövő Embere. Karriert csinált, akár akarta, akár nem. A farsang alatt hét bálra hívták esténként. Valamennyit megtisztelte jelenlétével — egy órára. Mint Julius Cézár, jött, látott, győzött. Legyőzte a kaviárt és a pezsgőt. Blazirtan nézett végig a lányokon, kiknek szívei repültek felé. De ő visszarepítette a szíveket. Feltűnően távozott — a legközelebbi bálra. Bánta is ő, hogy fekete-taft-mamák lesújtó pillantásokat vetettek lányaik felé, akik annyi bájjal se rendelkeznek, amennyivel ide lehetne bilincselni a Jövő Emberét. A mamák különben se voltak rózsás kedvben. A sors mostohábban bánt velük, mint bármely közrendőrrel. Lányukat gardírozva tíz órát töltöttek permanenciában egy-egy bálon táncoló mamáknak. Szegény békebeli mamához képest gyöngyélete van a mai fess anyának. Róla ugyan nem mondhatja senki, hogy gyermekében második ifjúságát éli. Hisz még az első sem távozott. A mai anya versenyt síel, ródlizik, flörtöl lányával. Egyformán is öltöznek. Egyforma kalap, csizma, bunda. Két testvér-leopárd közül — ha déli portyázásra mennek — senki se tudja megmondani, melyik az anya, melyik a lány. A farsang alatt is versenyt táncol lányával a mai anya. De nem mer rózsaszín ruhát viselni. Pedig Amerikában a pasztellszínek a bálanyák hivatalos színei, a fekete a debütáns lányoké. Okosan! Ugyan kinek van sürgősebb szüksége a pasztellszínek díszítésére, mint az idősebbeknek s kinek fiatalságát emeli ki jobban a fekete, mint a tizennyolc évesekét?! Táncoló mamáknak melegen ajánljuk hát a pasztellszíneket, melyek mellett azonban számon kell tar-