Színházi Élet, 1937. január 24–30. (27. évfolyam, 5. szám)

1937-01-24 / 5. szám

» Csaba« című regényemre készülök, az »Attila« folytatására; erre vonatkozó könyveket olvasok most, tíz nyelven írt, mindenféle krónikát, etnográfiai, föld­rajzi írásokat. Rengeteg könyv fekszik előttem, szépirodalommal, sajnos, nem érek rá foglalkozni. PEKÁR GYULA Thomas Mann, trilógiáját olvasom és ki kell jelentenem, hogy az utóbbi ti­zenöt esztendő alatt nem volt rám könyv ilyen hatással. KARINTHY FRIGYES Az utóbbi időben elolvastam egy olyan könyvet, amelyben 170 író, művész és más csodabogár felelt arra a kérdésre, hogy mit olvasott az utóbbi időben? Az bizonyos, hogy összeolvastak tücsköt-bogarait. De a legmeg­döbbentőbb az, hogy én az ott felsorolt mű­veknek 99 százalékát olvastam, sőt sok olyat is, ami ebben a könyvben — könyve«­ a címe — nincs is benne. »Könyven Minden­esetre borzasztó érdekes könyv. Akkor jöttem rá, amikor olvastam. Nem is hittem, hogy az embernek ennyire érdekes, mi érdekes mag­nak. Egy másfajtájú grafológia ez. Elnevez­hetnők talán librofológiának. Az olvasott könyvekből kiolvasni mások jellemét. Maan rat tolláról, Katát katalógusáról. Csak az le­pett meg, milyen kevesen emlegették benne például a Halászó macska utcáját. Pedig biz­tosan tudom, hogy ezt nagyon sokan elolvas­ták. Úgy látszik hát, nem minden válasz volt őszinte. Az igaz, hogy az elolvasott szerzők senkit sem büntetnek meg hamis bevalláson, még ha hangadó könyvekről van is szó. Ezenkívül nagyon elbűvölt egy angol könyv, amelyet német fordításban olvastam. Csak úgy találomra vettem fel a könyvesboltban, de aztán nem tudtam letenni. James Hilton könyve volt: »Irgendwo in Tibet«. Fantasz­tikus könyv, de tele a mai viszonyokra vo­natkozó szellemes célzással. Olvastam Zilahy új regényét is. Ez csak az igazán fantasztikus könyv. Hőse egy ágyúgyáros, akit pacifiz­musért saját gyártmányú fegy­verével főbe lőnek. Mi ez, láz­vagy vágyálom? Mert ilyen ágyúgyáros még álomban nincs. De azért a könyv igen jól van megírva, KÁLLAY MIKLÓS A magyar írók közül utoljára Földi Mihály új könyvét, a »Század as­­szonyát« olvastam. Szép és merész, de joga van a merészséghez, mert min­dent ízléssel mond ki. Igazán BECZASSY JUDIT szerencsém volt, — elég ritka szerencse! — egymás­után két nagyszerű könyvet olvastam és mindkettő ma­gyar író munkája. Sebestyén Károly könyve Shakespeare életéről­ és műveiről egyike a legszebb, a legmélyebb értel­mű munkáknak, amit valaha olvastam. Egy fölényes szel­lem akrobatikája és varázs­lata; mázsás problémákat emelget fel — s egy pehelykö­nnyedség­megvilágítja a brit zseni alakját, hogy elosz­lik a távoli idők minden köde. A másik nagy élményem Gu­lácsy Irén regénye: Nagy La­jos király. Csupa tudás, erudí­ció, gazdag fantázia ez a ha­talmas munka. Ennél szebb és érdekesebb történelmi regényt az utóbbi évtizedben nem ír­tak — franciául­ sem. ORBÓK ATTILA VÉRTES MARCEL KORRAJZA­­ ! / — Drágám, te végy magadnak egy taxit! Jakab Ödön pasztellje Megyery Sáriról

Next