Színházi Élet, 1937. január 24–30. (27. évfolyam, 5. szám)
1937-01-24 / 5. szám
» Csaba« című regényemre készülök, az »Attila« folytatására; erre vonatkozó könyveket olvasok most, tíz nyelven írt, mindenféle krónikát, etnográfiai, földrajzi írásokat. Rengeteg könyv fekszik előttem, szépirodalommal, sajnos, nem érek rá foglalkozni. PEKÁR GYULA Thomas Mann, trilógiáját olvasom és ki kell jelentenem, hogy az utóbbi tizenöt esztendő alatt nem volt rám könyv ilyen hatással. KARINTHY FRIGYES Az utóbbi időben elolvastam egy olyan könyvet, amelyben 170 író, művész és más csodabogár felelt arra a kérdésre, hogy mit olvasott az utóbbi időben? Az bizonyos, hogy összeolvastak tücsköt-bogarait. De a legmegdöbbentőbb az, hogy én az ott felsorolt műveknek 99 százalékát olvastam, sőt sok olyat is, ami ebben a könyvben — könyve« a címe — nincs is benne. »Könyven Mindenesetre borzasztó érdekes könyv. Akkor jöttem rá, amikor olvastam. Nem is hittem, hogy az embernek ennyire érdekes, mi érdekes magnak. Egy másfajtájú grafológia ez. Elnevezhetnők talán librofológiának. Az olvasott könyvekből kiolvasni mások jellemét. Maan rat tolláról, Katát katalógusáról. Csak az lepett meg, milyen kevesen emlegették benne például a Halászó macska utcáját. Pedig biztosan tudom, hogy ezt nagyon sokan elolvasták. Úgy látszik hát, nem minden válasz volt őszinte. Az igaz, hogy az elolvasott szerzők senkit sem büntetnek meg hamis bevalláson, még ha hangadó könyvekről van is szó. Ezenkívül nagyon elbűvölt egy angol könyv, amelyet német fordításban olvastam. Csak úgy találomra vettem fel a könyvesboltban, de aztán nem tudtam letenni. James Hilton könyve volt: »Irgendwo in Tibet«. Fantasztikus könyv, de tele a mai viszonyokra vonatkozó szellemes célzással. Olvastam Zilahy új regényét is. Ez csak az igazán fantasztikus könyv. Hőse egy ágyúgyáros, akit pacifizmusért saját gyártmányú fegyverével főbe lőnek. Mi ez, lázvagy vágyálom? Mert ilyen ágyúgyáros még álomban nincs. De azért a könyv igen jól van megírva, KÁLLAY MIKLÓS A magyar írók közül utoljára Földi Mihály új könyvét, a »Század asszonyát« olvastam. Szép és merész, de joga van a merészséghez, mert mindent ízléssel mond ki. Igazán BECZASSY JUDIT szerencsém volt, — elég ritka szerencse! — egymásután két nagyszerű könyvet olvastam és mindkettő magyar író munkája. Sebestyén Károly könyve Shakespeare életéről és műveiről egyike a legszebb, a legmélyebb értelmű munkáknak, amit valaha olvastam. Egy fölényes szellem akrobatikája és varázslata; mázsás problémákat emelget fel — s egy pehelykönnyedségmegvilágítja a brit zseni alakját, hogy eloszlik a távoli idők minden köde. A másik nagy élményem Gulácsy Irén regénye: Nagy Lajos király. Csupa tudás, erudíció, gazdag fantázia ez a hatalmas munka. Ennél szebb és érdekesebb történelmi regényt az utóbbi évtizedben nem írtak — franciául sem. ORBÓK ATTILA VÉRTES MARCEL KORRAJZA ! / — Drágám, te végy magadnak egy taxit! Jakab Ödön pasztellje Megyery Sáriról