Színházi Élet, 1937. február 14–20. (27. évfolyam, 8. szám)

1937-02-14 / 8. szám

A SYBN­X BAILETJE írta:" LÁNYI VIKTOR Mindenki el van ragdtatva az operai előadás Syrbu­ll­iballetjétől. Én is. Mindenki dicséri a husznöt per­cig­ tartó táncálmot, amelynek tün­déri képéhez a drága Jacobi Vik­tor ismerős és ismeretlen darabjai­tól Zádor Jenő válogatta össze és öltöztette új, varázsos zenekari kön­tösbe a zeneszámokat. Remek­­ ajtója volt a balletnek. A kritikusok me­gint felfedezték az Operaház tánc­együttesét és Harangozó Gyulát, a zseniális, fiatal táncost és koreo­gráfust, aki ez utóbbi már a Csárda jelenetben minőségben is kitett magáért. Ne­m csodálom, hogy külföldön is egyre nagyobb híre van a m­ni bal­letművészetünknek. Szép táncos­nőink, délceg táncosaink nemrég Münchenben szerepeltek, a magyar bálon, igen nagy sikerrel. Néhány héttel azelőtt pedig Bayreuthban vettek részt a Í Liszt-ünnepségen. Szerették, becézték őket. Most hal­lottam, hogy egy bécsi vállalkozó autó­ carokra akarja rakni az egész társaságot és felléptetni többi estén a Stadtoperben. Azt hiszem, a sike­rükben a tudás­on, művészeten kívül sok része van annak is, hogy ked­ves, szeretereméltó népek. Az imént Bayreuthot említettem. Eszembe jut, hogy hat-hét évvel ezelőtt, amikor kint voltam az­ ün­nepi játékokon kicsit forgolódtam a KÁNKÁN

Next