Színházi Élet, 1937. március 14–20. (27. évfolyam, 12. szám)

1937-03-14 / 12. szám

Az ember először is megnyomja a csengőt... (Mintha csak az illusztráció kedvéért megnyomja a gombot Polgárék lakásán.) tenné. Most álljon egy kicsit arrébb, hogy ne lássa meg a cseléd, ha kinyitja az ajtót... Kató (félreáll és feszült figyelemmel vár. Kis szünet) : Nem jönnek ! Rozner : Na, de hál' Istennek, az ilyen éles csengőt nem lehet sokáig bírni idegekkel... (Hosszabban megnyomja a gombot) Kató (elragadtatva) : Gyönyörű !... És mondja ...nem fél? Rozner: Á, dehogy... Miért?... Nézze... amíg maga idekint fél tőlük, azalatt ők odabent félnek magától. Postás (jön vissza, le a lépcsőn. Szalutál) : Jónapot Rozner úr. Én már nem tartozom. Hogy van? Rozner : Jól, köszönöm szépen. Na, hogy szük a cukor? Kató : Nagyon jól. Roner : Én mindig ezt eszem. Jó, olcsó és nagy darab. (Megnyomja a csengőt.) Bözsi (kinyitja az ajtót) : Mit csönget annyit, nem vagyok süket!... Mi teccik? Rozner : A Krón és Társától jöttem a részletért... Bözsi (ellenségesen) : Majd mingvárt meg­nézem, hogy itthon vannak-e? (Indul.) Rozner: Csak hagyja, fiam ! ... Minek most végigkutatni az egész két szobahallt, hogy van-e itthon valaki?... Nincs itthon senkit Polgár úrék már híresek arról, hogyha számlával jön az ember, akkor nincsenek itthon... Bözsi (nagyon dühösen): Jaj, de jól tudja!... Hát a nagyságos asszony igenis itthon van, ha tudni akarja ! Rozner (már békítően) : Na jól van, hát már viccelni se lehet? Bár minden vevőnk olyan pontos, jól fizető lenne, mint a Polgár úrék ! Szóljon fiam a nagyságos asszonynak, hogy a Rozner bácsi van itt a részletért, meg egy üzenetet is hoztam a Krón úrtól... Bözsi (csöndesebben) : Jó, majd mingyárt szólok... Várjon addig! (Bemegy, beteszi az ajtót.) Kató (összecsapja a kezét) : Rozner bácsi !... Maga az inkasszánsok királya ! Rozner: Hát Istenem... Mindent lehet Szerelmes szívvel ideálját hiába várta Tragikus órák története .Mindenem megvolt, amire egy nő vágy­hatik: pénz, ékszerek, drága toalettek, min­den, — kivéve a szerelem. Luxushotelek­ben éltem, de végtelenü­­l szerencsétlen és életunt voltam. Soha nem kérte meg a ke­zemet senki, — és én tudtam, hogy miért: szörnyű volt az arcbőröm! Bőröm tele volt fekete pontocskákkal — mitesszerekkel — és kitágult pórusokkal. Sok mindent pró­báltam meg, de nem használt. Egy ismert párizsi gyógyszerész tanácsára megpróbál­tam a fehér, nem zsíros Tokajon krémet. Néhány nap múlva bőröm már odébb és tisztább lett. Egy hét múlva, miután eltűn­tek a kitágult pórusok és a fekete pontocs­kák, bőröm fehér, lágy és bársonyos lett. Nem sokkal ezután szívem választottja el­vett feleségül.« A fehér, nem zsíros Tokajon krém friss krémhabot és praedigerált oliva-olajat tar­talmaz. Ezek az anyagok behatolnak a pó­rusokba és szinte kihalásszák a fekete pon­tocskákat, amelyeket szappan és víz nem tudna kioldani. A fehér Tokajon krém többi alkatrésze táplálja és megifjítja a bőrt, megszűkíti a kitágult pórusokat és még a sötét, durva arc­bőrt is három nap alatt fehérré, üdévé és bársonyossá va­rázsolja. Még éltesebb nők is elérhetik azt a friss és bájos arcbőrt, amelyre minden fiatal lány büszke lehetne. Visszakapja­­ pénzét, ha az utasítás szerinti hasz­nálat nem hozná meg a joggal várható ered­ményt. 113•

Next