Színházi Élet - 1937/43. szám

Virovay Róbert, az ifjú magyar csodahegedüs produkálja magát Tibbett előtt. A zongorá­nál dr. Herz Ottó ül (László foto, ratot, amely abban az időben »súly; sail megviselte az idegeimet Szer cséré az igazság gyorsan kider — Mikor áll megint a filmfelvevő gép elél — Szerződésem szerint két évig nem filmezhetek. Nines is rá időm. Mostanáig nyolc filmen szerepeltem. Meglepetéssel hallja, hogy nálunk csak három filmjét ismerik. Tovább kérdezősködésre már nincs idő, kocsi megáll a Zeneakadémia előtt. Felmegyünk egy terembe, ahol Tib­Lawrence Tibbett, mint Rigoletto (Vajda M. Pál foto) bett és bécsi impresszá­riója, Mertens igazgató, továbbá Mr. Coppicus, a Columbia társulat igaagatója meghallgat­ják Virovay Róbertet, a f iatal magyar hegedű­művészt. Tibbett. az egyik szám után felug­rik, átöleli Virovay t, úgy gratulál neki. — Régen hallottam már ilyen nagy tehetsér get! örülök, hogy rövi­desen Amerikában is megismerik! Ennek, a kijelentésnek az a tárgyi alapja, hogy Mr. Coppicus a helyszí­nen hároméves amerikai művészkörútra szerződ­tette a boldog, fiatal he­gedűművészt. Búcsúzóban megkér­dem még Tib'bettet : — őszinte választ ké­rek: hogy tetszett Buda­pesti'? Ezt mondta: — Délután érkezik a feleségem. Első dolgom lesz, hegy fölviszem a Halászbástyára. Nem lehetek olyan önző, hogy ezt a szépséget megtart­sam magamnak... QÁCH MARIANNE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék