Színházi Élet, 1938. május 7. (28. évfolyam, 20. szám)

1938-05-07 / 20. szám

a fiatalasszony egyedül vagy társaság­ban megfordul. Nézi, bámulja, de a fél­világért sem szól hozzá. Az első nap elején egy aukción találkoznak. Jelvo-Tom most sem szólítja meg, de oly feltűnően >s hozzá beszéli, miközben a falon függő gobbelin Éva­ mintáját méltatja, hogy Olivetta végre kikéri magának a tola­kodást. A második képben, az operai páholyban, már melléje, ül, miután a rendőrfőnököt telefonhívás útján eltávo­lította. Olivetta újra kikéri magán­ak a tolakodást, ennek ellenében a harmadik képben mér együtt látjuk őket a hotel bárjában, ahol mindenki előtt kiviláglik, amit már az első képben is sejtettünk, hogy a fiú szemtelensége megnyerte a nő tetszését. Közben Latabár Kálmán mint Smuggy, kedves jelenetben meg­hívja őket egy cocktail-re ugyanott, Olivettát karonfogva­ a bárhoz vezeti s aztán holtrészegen eldől. Tom, felhasz­nálva az alkalmat, hogy teljesen egye­dül vannak, szerelmes jelenetben végig­csókolja ideálja karját, aztán, annak parancsára visszavonul. Néhány perc múlva a boldogon olvadozó Olivetta rá­jön, hogy... értékes karperece eltűnt. Az eset világos: Tom szerelem örve alatt, kirabolta. TERÉZ: A gobelin a XVI-ik századból való? DUBOIS: És a tölgy, akit ábrázol éppen gyümölcsnapot tart. Ez bizony nagy szégyen, azonkívül kár is, de bizony nem jelenthető be a rend­őrségnek. Marshall úr még rosszat is gondolhatna, pedig ugyebárt... Épp ezért Olivetta saját szakállára akarja visszaszerezni ékszerét és e célból se szó, se beszéd utánairamodik a gazfickónak, akit előző napon megbeszélt helyen meg is talál a Riviera egyik előkelő szállójá­ban. De nehogy valaki tévedésben le­gyen, hősnőnk haragja, felháborodása, utazása, egyesegyedül eltűnt­nek szól és aki azt gondolná, karperecé­hogy a tolakodó fráter személyének kisebb köze is van, az ... az... ehhez a leg­nő nézze meg az embert A tengerparti első találkozásnál, mint záporeső ömlenek az ifjú fejére a vádak, amiket ez eleinte, igyekszik magától el­hárítani, de utóbb meglepő cinizmussal vállal mindent. A karperec ... hogyne. Visszaadni? Szó sincs rólal. Mért jött ide? Hát... vagy úgy, persze, de milyen okos, hogy erre magától rájött! Már megy is a gyémántkirálynőnek udvarol- TOM: Nem leszek többé tolvaj, ha maga ve­lem jön. OLIVETTA: Hát akkor nem bánom. Itt va­gyok, vigyen! Delly Ferenc — Mezey Mária Művész Színház: Tolakodó fráter (Angelo foto) Witmmm Lengyel Vilmos — Lengyel Gizi Művész Színház: Tolakodó fráter (Angelo foto)

Next