Színházi Hét, 1910. október 30–november 6. (1. évfolyam, 1. szám)

1910-10-30 / 1. szám

1. SZÁM szsnuszí VÉT 19. OLDAL nwRd OPERA Vasárnap október hó 30-án, este 7 órakor. (Bérlet 142.) Cohengrin. Dalmű 3 felv. Szövegét és zenéjét irta Wagner Richard. Fordították Böhm G. és Ormay F. Az előadást vezényli Kerner István karnagy. Rendezi Alszeghy Kálmán főrendező. — Személyek: I. Henrik (madarász) Né­metország királya ... Ney B. Lohengrin Anthes Brabanti Elza . ... ... ... Vasquez I. Gottfried herczeg, fivére ... ... ... Kiss J. Telramund banti gróf Fridrik, bra­ Rózsa Ortrud, felesége... ... ... Diósy B. 1. felvonás: Madarász Henrik, Németország uralkodója törvényt tart a Sehelde-parti ligetben. Telramund azzal vádolja nevelt leányát, Elza brabanti herczegkisasszonyt, hogy megölte saját öc­csét, Gottfried herczeget. Elzáért senki sem akar kiállani Telramund ellen perdöntő viadalra Elza azonban bízva várja azt az idegen lovagot, a­ki álmában megjelent neki. A harmadik hívásra hattyútól vont csolnakon meg is jelenik a lovag, megvív Elzáért, legyőzi Telramundot és nőül veszi Elzát. De Elzának sohasem szabad kérde­zősködnie, hogy megmentője kicsoda. 2. felvonás: Az antwerpeni várban készülnek az esküvőre. Telramund neje, Ortrud, nem tud belenyugodni, hogy Elza, a­kit gyűlöl, boldog lesz. Ezért képmutató nyájassággal hozzáfurakodik. Elza gyanútlanul fogadja. Reggel kihirdetik a he­roldok, hogy Telramundot száműzetésre ítélték. A násznép a templomba készül és Ortrud magá­nak követeli a belépés elsőségét, mert Elza je­gyesének kilétét bűnös homály fedi. Telramund is bűnös varázslattal vádolja az idegent. De az uralkodó megvédi a lovagot, a­ki megtiltja Elzá­nak, hogy Telramunddal beszéljen. 3. felvonás: Elza nászéjszakájának nagy bol­dogságát megzavarja az a homály, a­mely férjé­nek kilétét fedi. Bár a kérdést nem szabad fel­tennie, nem tudja legyőzni kíváncsiságát. Telra­mund ekkor orgyilkos szándékkal berohan, de a lovag levágja. Változás. A Schelde-parti ligetben a király előtt áll a lovag. Elmondja, hogy ő Lohengrin, a bűvös Grál-lovagok egyike, a­kik örök életűek és h­a a földre szállnak, áldás jár a nyomukban, míg is­meretlenek maradnak. Ez a varázs most megtört, neki távoznia kell, holott ha egy évig itt marad­hatott volna, Gottfried a Grál kegyelméből vissza­térhetett volna. A hattyús csolnak azonban már jó érte. Az előrerohanó Ortrud bevallja, hogy a hattyú nem más, mint az elvarázsolt Gottfried. Lohengrin imájára megjelen egy szent galamb, a­mely őt hazavezeti, a hattyú pedig alámerül és mint Gottfried lép ki a vízből. Lohengrin távozik. Elza­­jultan rogy össze, Ortrud pedig meghal. apród Várady Pichler Kertész Ö. Ádám Kárpát Alszeghyné N. Bodor K. G. Rózsa I. Kolozsvári E. A király hirdetője 1.1­2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.. lovag Első kamara-estély. Royal-terem. Pénteken, 1910 november 11-én fél 8 órakor Bachmann Walter, kir. kamaraművész, zongora. Bärtich Rezső, k. udv. hangversenymester, hegedű. Szent Rezső, kir. kamaraművész, gordonka. jt Jegyek kizárólag Méry Béla zeneműkereskedésében Andrássy­ út 12 válthatók. Telefon 19­61. Bachmann-Trio

Next