Szinházi Látcső, 1863 (1. évfolyam, 1-261. szám)
1863-05-28 / 52. szám
KM cm a dunaparton, csütörtök, máj. 28. Először : Nagy Hurdle-verseny, lovagolva 10 Jokey 3 Voltigeure's 4 hölgy által, melyben a lovagok és lovagnők lovaikkal a legnehezebb ugrásokat különféle akadályok felett fognak véghez vinni. — Blücher iskola-ló, lovagolja SCHUMANN GUSZTÁV úr. — Nagy tréfás jelenet egy ló mint kintornász által, melynek zenélése után Emir az arab fehér mén polkát fog táncolni. — Az akadémiai ugrások előadja a társaság 12 gyermeke. — Troubadour arab fehér mén, a magasb iskolában lovagolja LOISSET ADELINE asszony. BATTY TAMÁS úr a páratlan oroszlánszeliditő, 5 idomított oroszlánaval egy díszes ketrecben fogja magát láttatni. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Holnap nagy előadás. Vasárnap május 31-én két előadásm az első 4 órakor, a második 7 órakor kezdődik. Az első előadásban: BRTT TAMÁS úr a páratlan oroszlánszelidítő, idomított oroszlánaival egy díszes ketrecben fogja magát láttatni. A második előadásban: STECKEL SÁNDOR úr, a londoni Kristál palota ideiből ismert nagyhírű művész, aki a magasabb testgyakorlat szakából csodálatos, a hihetetlennel határost még soha sem látott műveleteket, és pedig óriási légugrásokat az egész Cirkuson keresztül fog véghez vinni. Nagy Hurdle-verseny, lovagolva 10 Jokey 3 Voltigeur és 4 hölgy által, melyben a lovagok és lovaknők lovaikkal a legnehezebb ugrásokat különféle akadályok felett fognak véghez vinni. RENZ E. igazgató Mulatsagok el mai napon. A budai Rudasfürdő sétányán bL.néikül, — Gloss és HÖSS közkedvességü magyar és német népzenetársasága, — a hires bécsi komikus Schulz és Pfannassz. s Kindler zongorász közreműködése mellett. VfkstdifTPt UJ kioszk előtt. Kecskeméty Károly nemzeti V dl UMlgOl. Zenetársaságának estélye. Kezdete 4 órakor délután. Vfa ItrnCzlán Vendéglő a szénatéren. Patikárus testvérek lYöl UlUold.il. nemz. zenetársaságának estélye. Kezdete 8 órakor. A szentpétervári színészi képezde. Ez intézetet még II. Katalin cárnő alapította , de teljes és célszerű rendezést csak 1825 ben nyert I. Miklós cár uralkodása alatt, ki annak igazgatását Guedeonovra bízta. Guedeonovot úgy lehetett tekinteni, mint teljhatalmú miniszterét az összes orosz színházaknak, ki 25 évi pályája alatt a nemzeti művészi elemek képezésére, Francia- és Olaszországból szerzi meg a legalkalmasabb képző tanárokat. A szentpétervári színészi képezdében minden a színművészeti pályára megkívántató tanulmány előadatik : dramaturgia, zenetudomány , történet, bölcsészet, nyelvek s minden egyéb szükséges tantárgyak,a diszletfestésig, és öltözéktanig. Az intézet növendékeit alapitmányi költségen nevelik. Az intézetbe 9—13 éves, többnyire árvákat vesznek föl. De vannak olyanok is, kik saját költségükön élvezik a tanítást, s nincsenek az intézetben. 1834-ben az intézet számára új házat építettek , s az alapítványt a cár nagyobbította , úgy, hogy a színészi képezdében most mintegy 300 mindkét nembeli növendék tanul. A növendékek úgyszólván zsenge korukban vézetvén az intézetbe, az ott töltött sok év alatt fontos, komoly és alapos neveltetésben részesülnek, a szó szoros értelmében. Az intézetben szigorú rend és erkölcsi fegyelem uralkodik. Különösen a leányok kolostori nevelési rendszer alatt állnak. Idegenek csak különös felügyelet mellett látogathatják őket. Esténként párosan a felügyelőnök kíséretében mennek a színházba, s szép látni, midőn ifjak, és fiatal katonatisztek, Thália ez ártatlan csemetéihez tiszteletteljesen közelednek, s csemegékel és virágbokrétákkal ajándékozzák meg. A szentpétervári színészi képezdéből kikerült egyének nincsenek a színészi pálya bizonytalan jövőjének oda dobva. Végzett tanulmányaik után, az igazgatóság felosztja őket az orosz színpadoknál, képességük mértéke szerint drámai vagy operai szakmákban, avagy a zene- és énekkarhoz. A mindkét nemű táncnövendékek teljes szabadsággal rendelkezhetnek ugyan saját sorsuk fölött, de a nyert komoly nevelés egyik fó eredménye, hogy az orosz táncnövendékek erkölcsi viselete ellen kevés lehet a kifogás. E képezdei nevelésnek tulajdonítható az orosz színészek tiszteletreméltó állása. A legfényesebb társaságok is szívesen fogadják körükbe hazájuk művészeit. E színészi képezdében neveltetnek azon bájos és erényes, de alant született művésznők, kiket az ország gazdag, régi és ragyogó családjainak fiai — a családok szokásos neheztelése nélkül — oltárhoz vezetnek, s midőn az egyszerű művésznő fejére a hercegi és grófi koronát helyzik, egyszersmind ódon családjaik törzsfájába , fiatal, erőteljes és gyönyörű ágat oltanak. --------------------- Bepillantás a képtárlatba. Ajun. 13-ig látható kiállítása 116-ik A vásárra jövőknek ajánljuk megtekintését. Van néhány csinos kép ott, melyben elgyönyörködhetnek. A termek reggeli 9 órától d. u. 4-ig minden köznap nyitvák, ünnepnapon d. e. 10-től 4-ig. A kiállított 50 kép névsorát közöltük, most csak néhány hazai műre figyelmeztetjük olvasóinkat. Ott vannak: Than Mór „Újoncozási jelenete“, melyről a tavalyi műlap készült. Egyik legsikerültebb színgazdag és életteljes kép. „Zrínyi Ilona Munkács várában“ című idei műlap próbanyomata. Ez a geniális Madarász Victor olajfestvénye után van készítve. Tiszta rajz a párisi Charpentier intézetéből. Markó Ferenc tájképei közt legjobb az „Eszményi tájkép.“ Földszakadékok közt patak zuhog, alant tóvá terül, s benne nő fürdik. Ez a tárgy, Kurg (Budán) történeti képet festett. Főalakja „Kottari Ilon“ Erzsébet királyné udvarhölgye, a mint a magyar koronát Visegrádról V. László számára elrabolja. A tárgy jobb mint a kidolgozás. A jégtől zajló Duna partján egy csalnak, benne négy harcos és egy szerzetes. Kottari Ilona épen nyújtja nekik a partról a koronát, visszanéz s maga is készül belépni. A cselekvény fontossága nincs eléggé megvilágosítva az arcok erős kifejezése által. Még Ilona arcán sem látszik a félelem, megdöbbenés, vagy lelki furdalat. Orlai „Szent Cziczellét“ festett, mely szép mű , Kovács Mihály egy madonnát, s Kubinyi Ágoston múzeumi igazgató arcképét. Három nő ecsetjével is találkozunk e tárlaton. Ezek: Lariss Hermin, Garay Kamilla, és Machik Mária. A két utóbbi magyar hölgy, L a r i s s H. „Morvaországi tájképe“ csinos látvány. A nagy fák közti ház, a borúll ég, alatta a fény és árny váltakozása, s a felhő csoportok jól sikerültek. Machik Mária „arcképe“ él. Egy fiatal lányt festett, mely ifjúság és vidorságtól mosolyog. E képirónő igazi tehetség, s sokkal méltóbb a közönség méltánylatára, mint a beszély és vers entó nők legnagyobb része. Garay Kamilla tájképén romokkal koszorúzott hegy látható. Tíz éve, hogy e műegylet fennáll. Ez alatt 473 darab képet vett meg, melyeknek összes értéke 102,182 frt 55 kr. Magánosak 206 darabot vettek meg 34,174 frt 85 krig. Nem valami nagy lendület ugyan, de jobb a semminél. A „képzőművészek társulata“ is maholnap megnyitja kiállításait. Ez csak hazai festőktől ellt ki és vesz képeket. Orlai — e tárlat számára — „Attila halálán“ dolgozik. Than Mór pedig az „Ember tragoediájából“ vett képeken. A közönség részvéte is ébred e hasznos és gyönyörködtető társulat iránt. Az alapító tag 200 frtot, a részvényes évenként 10 frtot fizet, s ezért gyönyörű albumot kapunk a kiállítások legszebb képei után. Csak mielőbb és minél jobban nyissák meg az első műtárlatot. --------í a------ Iollósy Kornélia Sopronyban. Kanizsáról a tisztelt művésznő, mint írtuk Grácon és Bécsújhelyen keresztül e hó 20-án