Szinházi Látcső, 1863 (1. évfolyam, 1-261. szám)
1863-09-12 / 156. szám
Nemzeti színház. A drámabiráló bizottmány „Sándor“ című eredeti szomorujátékot előadásra nem ajánlotta. Pest September 11-én 1863. Csepregi Lajos, n. színházi titkár. --------------------- Drámai szinészképezde. n. A nemzeti színházhoz bejutni óhajtók némelyike hányszor lép föl mint vendég, míg végre tehetségeinél fogva helyet talál. Még akkor is rendesen olvasni szoktuk a lapokban, hogy szavalatán vidéki modor ömlik el, s abból ki kell vetkőznie. Igaz, hogy a tehetséges színész csakhamar sajátjává teszi — úgy ahogy — első drámai művészeink előadási módját s azoknak iskolájában buzgalommal képzi magát; azonban hogy minden szerepében biztos legyen, erre ismét meglehetős idő kell; még pedig teljes férfi korában, midőn az ember lassabban tanui. így mig egy színész önálló művészi állásra vergődik, vállaira számos évek nehezülnek. S miért volt eddigeléppen a drámai színészet az egyetlen pálya az emberi társadalomban, melyen a cél felé törekvő magára, árván hagyatik ? — Egészen új találmány a színészet, ▼agy tán az emberi míveltség kiskorú még, hogy a drámai színészet fontosságát fölfogni képes volna ? — Egyik sem a kettő közül. A szavaló színészet története harmadfélezer évig megy fel; annak fontosságát a földgömb legmiveltebb népe, a görögök, kivált pedig a tudományok bölcsője Athéné föl tudta már fogni, sőt nagy tekintélyre is emelte. Jelenleg is Európa legmiveltebb nemzetei a hajdani hellenek nyomdokin haladnak a szinészet érdekében. S még is ennyi részvét, s ennyi tanúság dacára is a drámai szinészet az egyetlen pálya, melynek tanai s tanodái minden egyes művész lelkében fogamzanak, ugyan abban fejlesztetnek s kihalnak. Hazánk a legközelebb lefolyt időben a haladás terén óriási lépéseket tett: haladt a mezei gazdászat sikeres kifejlesztése, alakultak hasznos társulatok, létrejöttek üdvös intézetek, tágult az irodalmi tér, alapíttatnak különféle tanodák, intézetek stb. csupán egyről feledkezett meg a nagy közönség, na drámai színészet képezdéséről.“ Hála az illetők buzgalmának s a magas segélyezésnek, a nemzeti színháznál már maholnap állítanak föl egy műiskolát, s ha fölállítják, nem lehet más vágyunk, minthogy a színészetre készülők valamennyien ott műveljék ki magukat. Nemzetünk szellemi miveltsége oda emelkedett már, hogy a szavalló színészetet nem tekintjük többé, mint egyedül a közönség szórakozására szükséges kelléket; annak kissé nagyobb fontosságot tulajdonítunk. Minden mívelt ember bevallja, hogy a drámai színészet a morál hirdetője, a vétek ostorozója, a mívelt társalgási nyelv leghatalmasb terjesztője, a szép költészet élő szónoka, az irodalom előmozdítója , népdalaink tanítómestere, a szép és nemes érzelmek buzdítója, s végre a hazaszeretet varázserejű felvillanyozója. Ezen tán kissé hosszúra nyújtott elősorolásában a drámai színészet becsének, aligha mondtam el egy fölös érdemét is, ha csak ki nem hagytam abból valamit. De csak egyet is azok közül, remélem, senki sem fogja kétségbe vonni. S ha ezen állításomat a tisztelt olvasó helyben hagyandja, úgy bizonnyal azt is be fogja vallani, hogy „a drámai színészet képezdéje“ mily üdvös és célszerű leend. Kérdi az olvasó : milyen lesz ezen képezde? A terv körülményes leírásába bocsátkozni nem szándékom, az a szakértők feladata. Csupán annyit jegyzek meg, hogy szavaló tanárokban nem szenvedünk hiányt, a tanoncok száma pedig bizonnyal nőttön nőni fog, s ha egy éven át csak egy-egy drámai színész kerül is ki e képezdéből, egészen új szavalatis játékmodor jó virágzásba. Mennyire emelendi ez színészetünk becsét, s mennyire e művészet érdemét. A vidéki színészet is mindenütt elég elismerésben és méltánylásban részesül honunkban , de ezen intézkedés behozatalával bizonynyal még sokkal nagyobb mérvben részesülend. A szavalat lényeges hasznát feszegetnem fölösleges, minthogy azt minden mívelt egyén jól tudja. Ezen drámai képezde nem csak a szavalat, hanem sok ügyesség tanodája is lesz, melyből a vívás s a taglejtés gyakorlata sem marad el. Ezek lényeges kellékek ma ép úgy, miként hajdan ; s igy meglehet, e képezdében nem egyedül a magát színészszé kiképezni szándékozók vehetnek oktatást, hanem más ifjak és egyének is. Azonban a leglényegesb haszon mindenesetre drámai színészetünké lesz. Remélhetjük, hogy színpadaink jövőre már ifjú korban kiképzett művészeket fognak fölmutathatni, s színművészetünk terén új iskola lesz megalapítva. A kivitel nehézségekkel jár ugyan, de a színháznál létező ügyszeretet legyőz minden akadályt. A fölállítandó képezde is egy ledönthetlen cáfolat lesz azon vádakra nézve, melyek alap nélkül merülvén fel, füstbe mentek, legalább a közvéleményre nézve. Potemkin: Ödön, rekedtek az oltás buzgóságában. Midőn a szomszéd ház urának ez eset értésére esett volna, háza már akkor túl volt a veszélyen. Igaz, hogy itt csak egy kis deszka sertésül égett, de ha jó korán el nem fojtják a tüzet, az ebből eredő kár ezrekre ment volna. Az ól felett a szénapadlás ajtaja is nyílik, s a lángok tovább harapódzhattak volna. Hogy ez szándékos gyújtás volt, igen valószínű, s ennek szigorú vizsgálatát a hatóság figyelmébe ajánljuk. Gondatlanságból nem eredhetett, mert azon ember, ki az ól körül jár, igen óvatos, józan, sőt mondhatni túlbuzgó lelkiismeretességben, s bizonynyal nem az ő hibája miatt történt. Mint ez esetnek szemmel látott tanúi, nem mellőzhetjük a baleset sújtotta vas utcai 8 számú házmesterét dicsérőleg fölemlíteni, ki a tűzoltásnak fötényezője volt, az égő él padlása nyílására rohant, s azon helyeket, honnan a lángok leginkább kitolultak, oly gyorsan s ügyesen öntözt, hogy a tűz további harapódzását lehetlenné tette. Szegény házmester zsebéből az oltás alatt tajték pipája is kiesett, s oda van. (Neki ez is elég veszteség.) Ezen becsületes házmestert az érdeklett két háziúr (kiknek házaik veszélyben forogtak) s a városi fek.hatóság figyelmébe ajánljuk. Egy ily tűzvész oltásánál életét kockáztatja az ember. Ily nemes föláldozást méltányolni kell, hogy jövőre nemes ösztönül, buzdításul szolgáljon. Az égő ólban néhány darab sertés is volt, melyeket ki sem kellett hajtani, oly gyorsan fojtatott el a tűz. De mire való az ily tűzfészek-ólakat tartani, melyek, egészen deszkából épitvék, padlása pedig tele van gyúlékony anyaggal, s mi a legfőbb: e deszka ól fölött egy ölnyi magasságra nagy zsindelyes ház áll, melynek padlását tele gabnával lenni állítják. Erre jobban kellene ügyelni s egy ily ház udvarán nem ártana egy egy jókora kézi fecskendőt vízzel töltve tartani. Ismét uj baleset. —n— A régi időkben borsodmegyei Csát- Szentpéter sat. helyek híresek voltak a gyakori s csaknem napontai tüzesetekről; ma már hazánk fővárosa Pest is azon a ponton áll. F. hó 9-én esteli 6 órakor ismét tüzeset volt. A vas utcai 8 sz. alatti házban egy sertésól gyűlt ki s pár perc alatt lángba borult. Az ól fölött csak egy ölnyi magasságra hosszú zsindelytetős ház áll, melynek padlásán (miként állítják) nagy mennyiségű gabna van lerakva. Nagy szerencse, hogy ez nappal történik, s még sokkal nagyobb szerencse, hogy a házmester épen az ólhoz néhány lépésre a kertben foglalkozott, s egy ugrással a kerítésen túl az ól tetején termett. Tisztelet s becsület e ház lakóinak , apraja nagyja egy pillanat alatt az udvarbeli vizgazdag kútból kannáit s dézsáit megtörté, s a vészhelyére sietett. Férfiak, nők egyiránt, mondhatni rang különbség nélkül ve--------SW*9----- Ili történik a nagy színpadon? — A nemzeti színházban az orvosok, és természetvizsgálók gyűlése alkalmával, azok iránti tiszteletből, fényes színházi előadás fog tartatni. Az előadás részleteit közelebb fogjuk közleni. — Az ínség ügyében alakult pestvárosi bizottmány minden városrészben önálló albizottmányokat alakít, melybe minden utcából négy bizalmat érdemlő férfiút vesznek fel. Az „Angol királynő“, „Aranysas“, „István főherceg“, „Nádor“, „Páris városa“, „Tigris“, „Vadászkürt“, „Vác város“ s „Két oroszlán“ című vendéglősök azt az ajánlatot tették, hogy a sept. 1- re összegyűlendő magyar természetvizsgálók és orvosok számára igen jutányos áron, mintegy száz szobát tartanak készen. Tüzetes fölvilágosításokat ad dr. Schmidt György, Pest, stáció utca, 31. sz. a. — A budai Erzsébet fürdői évszakot, a reá kedvező idő miatt, október 1-ig meghoszabbították. Addig a szokott társaskocsik is közlekednek oda. — Tegnapelőtt reggel egy kosarat fogtak ki a Dunából, melyben két halott, valószínűleg ikergyermek volt. — A kinyitot „Sz. István“ közös „Pannonhalma“ nevet kapót. Pest és Győr között fog járni. — Az „Idők Tanuja“ a Pápa őszentsége számára negyedik küldeményét is útnak bocsátá. Ez 7500 ftot tesz ki. — A P. Lloydhoz befolyt adományok