Szinházi Látcső, 1863 (1. évfolyam, 1-261. szám)

1863-09-12 / 156. szám

Nemzeti színház. A drámabiráló bizottmány „Sándor“ című­ eredeti szomorujátékot előadásra nem ajánlotta. Pest September 11-én 1863. Csepregi Lajos, n. színházi titkár. ---------------------­ Drámai szinészképezde. n­. A nemzeti színházhoz bejutni óhajtók némelyike hányszor lép föl mint vendég, míg végre tehetségeinél fogva helyet talál. Még ak­kor is rendesen olvasni szoktuk a lapokban, hogy szavalatán vidéki modor ömlik el, s ab­ból ki kell vetkőznie. Igaz, hogy a tehetséges­­ színész csakha­mar sajátjává teszi — úgy a­hogy — első drá­mai művészeink előadási módját s azoknak iskolájában buzgalommal képzi magát; azon­ban hogy minden szerepében biztos legyen, erre ismét meglehetős idő kell; még pedig tel­jes férfi korában, midőn az ember lassabban tanui. így mig egy színész önálló művészi ál­lásra vergődik, vállaira számos évek nehe­zülnek. S miért volt eddigelé­ppen a drámai színé­szet az egyetlen pálya az emberi társadalom­ban, melyen a cél felé törekvő magára, árván hagyatik ? — Egészen új találmány a színészet, ▼agy tán az emberi míveltség kiskorú még, hogy a drámai színészet fontosságát fölfogni képes volna ? — Egyik sem a kettő közül. A szavaló színészet története harmadfélezer évig megy fel; annak fontosságát a földgömb legmi­­veltebb népe, a görögök, kivált pedig a tudo­mányok bölcsője Athéné föl tudta már fogni, sőt nagy tekintélyre is emelte. Jelenleg is Európa legmiveltebb nemzetei a hajdani hellenek nyom­dokin haladnak a szinészet érdekében. S még is ennyi részvét, s ennyi tanúság dacá­ra is a drámai szinészet az egyetlen pálya, mely­nek tanai s tanodái minden egyes művész lel­kében fogamzanak, ugyan abban fejlesztetnek s kihalnak. Hazánk a legközelebb lefolyt időben a hala­dás terén óriási lépéseket tett: haladt a mezei gazdászat sikeres kifejlesztése, alakultak hasz­nos társulatok, létre­jöttek üdvös intézetek, tá­gult az irodalmi tér, alapíttatnak különféle tanodák, intézetek s­tb. csupán egyről feledke­zett meg a nagy közönség, na drámai szí­nészet képezdéséről.“ Hála az illetők buzgalmának s a magas segélyezésnek, a nem­zeti színháznál már maholnap állítanak föl egy műiskolát, s ha fölállítják, nem lehet más vá­gyunk, minthogy a színészetre készülők vala­mennyien ott műveljék ki magukat. Nemzetünk szellemi miveltsége oda emelke­dett már, hogy a szavalló színészetet nem te­kintjük többé, mint egyedül a közönség szóra­kozására szükséges kelléket; annak kissé na­gyobb fontosságot tulajdonítunk. Minden mívelt ember bevallja, hogy a drámai színészet a mo­rál hirdetője, a vétek ostorozója, a mívelt tár­salgási nyelv leghatalmasb terjesztője, a szép költészet élő szónoka, az irodalom előmozdí­tója , népdalaink tanítómestere, a szép és ne­mes érzelmek buzdítója, s végre a hazaszeretet varázserejű felvillanyozója. Ezen tán kissé hosszúra nyújtott elősorolá­­sában a drámai színészet becsének, aligha mond­tam el egy fölös érdemét is, ha csak ki nem hagytam abból valamit. De csak egyet is azok közül, remélem, senki sem fogja kétségbe vonni. S ha ezen állításomat a tisztelt olvasó helyben hagyandja, úgy bizonnyal azt is be fogja vallani, hogy „a drámai színészet képezdéje“ mily üdvös és célszerű leend. Kérdi az olvasó : milyen lesz ezen képezde? A terv körülményes leírásába bocsátkozni nem szándékom, az a szakértők feladata. Csupán annyit jegyzek meg, hogy szavaló tanárokban nem szenvedünk hiányt, a tanoncok száma pe­dig bizonnyal nőttön nőni fog, s ha egy éven át csak egy-egy drámai színész kerül is ki e képezdéből, egészen új szavalati­­s játékmodor jó virágzásba. Mennyire emelendi ez színésze­tünk becsét, s mennyire e művészet érdemét. A vidéki színészet is mindenütt elég elis­merésben és méltánylásban részesül honunk­ban , de ezen intézkedés behozatalával bizony­nyal még sokkal nagyobb mérvben részesülend. A szavalat lényeges hasznát feszegetnem fölösleges, minthogy azt minden mívelt egyén jól tudja. Ezen drámai képezde nem csak a szavalat, hanem sok ügyesség tanodája is lesz, melyből a vívás s a taglejtés gyakorlata sem marad el. Ezek lényeges kellékek ma ép úgy, miként hajdan ; s igy meglehet, e képezdében nem egyedül a magát színészszé kiképezni szán­dékozók vehetnek oktatást, hanem más ifjak és egyének is. Azonban a leglényegesb haszon minden­esetre drámai színészetünké lesz. Remélhetjük, hogy színpadaink jövőre már ifjú korban ki­képzett művészeket fognak fölmutathatni, s színművészetünk terén új iskola lesz megala­pítva. A kivitel nehézségekkel jár ugyan, de a színháznál létező ügyszeretet legyőz minden akadályt. A fölállítandó képezde is egy ledönt­­hetlen cáfolat lesz azon vádakra nézve, melyek alap nélkül merülvén fel, füstbe mentek, leg­alább a közvéleményre nézve. Po­temkin­: Ödön, rekedtek az oltás buzgóságában. Midőn a szom­széd ház urának ez eset értésére esett volna, háza már akkor túl volt a veszélyen. Igaz, hogy itt csak egy kis deszka sertésül égett, de ha jó korán el nem fojtják a tüzet, az ebből eredő kár ezrekre ment volna. Az ól felett a széna­padlás ajtaja is nyílik, s a lángok tovább hara­­pódzhattak volna. Hogy ez szándékos gyújtás volt, igen valószínű, s ennek szigorú vizsgála­tát a hatóság figyelmébe ajánljuk. Gondatlan­ságból nem eredhetett, mert azon ember, ki az ól körül jár, igen óvatos, józan, sőt mond­hatni túlbuzgó lelkiismeretességben, s bizony­nyal nem az ő hibája miatt történt. Mint ez esetnek szemmel látott tanúi, nem mellőzhetjük a baleset sújtotta vas utcai 8 számú házmes­terét dicsérőleg fölemlíteni, ki a tűzoltásnak fötényezője volt, az égő él padlása nyílására rohant, s azon helyeket, honnan a lángok leg­inkább kitolultak, oly gyorsan s ügyesen ön­­tözt, hogy a tűz további harapódzását lehetlenné tette. Szegény házmester zsebéből az oltás alatt tajték pipája is kiesett, s oda van. (Neki ez is elég veszteség.) Ezen becsületes házmestert az érdeklett két háziúr (kiknek házaik veszély­ben forogtak) s a városi fek.­hatóság figyelmébe ajánljuk. Egy ily tűzvész oltásánál életét koc­káztatja az ember. Ily nemes föláldozást mél­tányolni kell, hogy jövőre nemes ösztönül, buz­dításul szolgáljon. Az égő ólban néhány da­rab sertés is volt, melyeket ki sem kellett haj­tani, oly gyorsan fojtatott el a tűz. De mire való az ily tűzfészek-ólakat tartani, melyek, egészen deszkából épitvék, padlása pedig tele van gyúlékony anyaggal, s mi a legfőbb: e deszka ól fölött egy ölnyi magasságra nagy zsindelyes ház áll, melynek padlását tele gab­­nával lenni állítják. Erre jobban kellene ügyelni­ s egy ily ház udvarán nem ártana egy egy jó­kora kézi fecskendőt vízzel töltve tartani. Ismét uj baleset. —n— A régi időkben borsodmegyei Csát- Szentpéter sat. helyek híresek voltak a gya­kori s csaknem napontai tüzesetekről; ma már hazánk fővárosa Pest is azon a ponton áll. F. hó 9-én esteli 6 órakor ismét tüzeset volt. A vas utcai 8 sz. alatti házban egy sertésól gyűlt ki s pár perc alatt lángba borult. Az ól fölött csak egy ölnyi magasságra hosszú zsindelyte­­tős ház áll, melynek padlásán (miként állítják) nagy mennyiségű gabna van lerakva. Nagy szerencse, hogy ez nappal történik, s még sok­kal nagyobb szerencse, hogy a házmester épen az ólhoz néhány lépésre a kertben foglalkozott, s egy ugrással a kerítésen túl az ól tetején termett. Tisztelet s becsület e ház lakói­nak , apraja nagyja egy pillanat alatt az ud­varbeli vizgazdag kútból kannáit s dézsáit megtörté, s a vészhelyére sietett. Férfiak, nők egyiránt, mondhatni rang különbség nélkül ve­--------SW*9-----­ Ili történik a nagy színpadon? — A nemzeti színházban az orvo­sok, és természetvizsgálók gyűlése alkalmával, azok iránti tiszteletből, fényes színházi előadás fog tartatni. Az előadás részleteit közelebb fog­juk közleni. — Az ínség ügyében alakult pestvá­rosi bizottmány minden városrészben önálló al­­bizottmányokat alakít, melybe minden utcából négy bizalmat érdemlő férfiút vesznek fel.­­ Az „Angol királynő“, „Aranysas“, „István főherceg“, „Nádor“, „Páris városa“, „Tigris“, „Vadászkürt“, „Vác város“ s „Két oroszlán“ című vendéglősök azt az ajánlatot tették, hogy a sept. 1- re összegyűlendő ma­gyar természetvizsgálók és orvosok számára igen jutányos áron, mintegy száz szobát tarta­nak készen. Tüzetes­ fölvilágosításokat ad dr. Schmidt György, Pest, stáció utca, 31. sz. a. — A budai Erzsébet fürdői évsza­kot, a reá kedvező idő miatt, október 1-ig meg­­hoszabbították. Addig a szokott társaskocsik is közlekednek oda. — Tegnapelőtt reggel egy kosarat fogtak ki a Dunából, melyben két halott, való­színűleg ikergyermek volt. — A kinyitot „Sz. István“ közös „Pan­nonhalma“ nevet kapót. Pest és Győr között fog járni. — Az „Idő­k Tan­uj­a“ a Pápa ő­szent­sége számára negyedik küldeményét is útnak bocsátá. Ez 7500 ftot tesz ki. — A P. Lloydhoz befolyt adományok

Next