Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)

1954-12-01 / 3. szám

Shakespeare Makrancos hölgyének előadásáról többször esik említés. 1893. júliusában Silberstein Adolf, a Pester Lloyd híres tárcaírója látta, szeptember 22-én Czóbel Minkának számol be Justh előadásáról, 1894. május 17-én pesti és külföldi vendégek nézik meg, augusztusban De Gerando Antonia a Shakes­peare előadásáról azt írja, hogy „Justh művészei valóban nem is színészek többé, de interpretálok. Felfogják s egészben beleélik magukat a lángész min­dig egyszerű eszmeszüleményeibe“. Malonyai Dezső pedig, hogy „Shakespeare is egészen ráismerne alkotásaira“.25... A világirodalom sok halhatatlan szerzőjének nevét olvassuk még a kortár­sak, esetleg szemtanúk, eddig már idézett cikkeiben. De közelebbi adataink nincsenek az előadásokról, így Francois Coppée egy Aristophanes, — Sidney Carton egy Racine-darabot emleget; Pekár Gyula Sophoklesről szól, sőt Er­délyi Pál konkréten az Elektra előadásáról, Rózsa Miklós pedig Aischylos nevét is felsorolja a parasztszínházban játszott művek szerzői közt. Sajnos, ezeknek a híradásoknak hitelességéről nem sikerült semmi lényegeset felkutatnom. A világirodalom nagyjainak remekműveivel egyidőben magyar darabokat is játszanak a parasztszínházban, mégpedig leggyakrabban magának Justhnak színháza számára írt népi jeleneteit, kisebb színdarabjait. Játszották a Falu rosszát is és Rózsa Miklós, aki ugyanennek budapesti előadását is abban az időben látta, összehasonlítva a két előadást, a parasztszínházét sokkal jobbnak tartja.2*... Justh darabjairól meg kell mondanom, hogy ezek egyáltalán nem a kor szellemében írt ál-népszínművek, hanem reálisan vett jelenetek a gányók életé­ből, nem „népies“ alakokat mutatnak be, hanem a népet. Maga írja egyik leve­lében: „Azóta írtam egy kis darabot Molnárné, Kulcsár és a három gányó fiú számára, az életből (talán Molnárék életéből) ellesve.“27­28... Ezt állapítja meg róla Forgács Antal is: „kora »népies« típusokat ábrázoló parasztirodalmával szemben, bebizonyítja műveiben a magyar paraszt élet­erejét.“211 ... E színdarabjai közül hármat közöl a Magyar Szalonban.29... A Siralomház című drámai jelenetben az elitélt búcsúját jeleníti meg kedvesétől, aki miatt féltékenységből ölt, s csak itt világlik ki, hogy tévedésből. Asszony szava, Isten szava című kis színjátéka az eltévelyedett és megtérő Mályva Julcsa tör­ténetét igen élénken tárja elénk. Hárman voltak című darabjának középpont­jában két fiatalasszony áll. A régebbi asszony ki akarja tanítani húgát, hogy hogyan bánjon férjével, de a sógor, ez utóbbinak férje, alaposan megleckéz­teti. Kulcsár Páltól a népköltő és hősszerelmestől tudjuk, hogy még egy Agg­legény vőlegény c. darabot is betanultak, valószínű, hogy ez is Justh próbál­kozása volt. A műsoron gyakran szerepelt még Czóbel Minka Délibáb c. kis színda­rabja is. Justh már a délszaki vidékeken foldozgatja lerongyolódott egészségét. 1893. októberében, amikor édesanyja vendégek tiszteletére a Délibáb-ot és Justh Hárman voltak c. jelenetét előadatja, nem akarja vendégeit elengedni, hogy legalább „némileg meg ne győződjenek a szenttornyai művészvilágról“ és fia­ 25 Malonyai Dezső levele .Justh-hoz. 1894. aug. 6. Sz. K. levelestára. 26 A 14 jegyz.-ben id. cikk. 27 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához. 1893. júl. 6. Sz. K. levelestára. 28 Forgács Antal: Egy elfeledett magyar író. Korunk, 1939. 29 Justh Zsigmond a 17. jegyz.-ben id. cikke. 109

Next