Szinháztörténeti Értesitő, 1954 (3. szám)
1954-12-01 / 3. szám
3. A SZÍNÉSZEK A színlapokon szereplő paraszt-színészek mind gányók, dohányföldi munkások. Egyéniségük, művészetük, Justhoz való viszonyuk érdekes mozzanatát böngészgettem Justh leveleiből. A gányó rendkívül tanulékony, komoly, ötletes és mozgékony típusa a magyar parasztnak. A férfi szereplők közül Kulcsár Pál a legérdekesebb egyéniség. Szabolcska Mihálynak írja Justh már 1891. augusztusában, hogy népdalához, melyet ő maga zenésített meg, „Kulcsár Pál folytatást csinált“.3’ ... A színész fényképét Kozocsa közzé is tette; igen jóképű, jó megjelenésű. „Olyan kívánatos szép férfi, hogy még mindig, dohánykacsózás közben, titkos sóhajok epednek érte pusztaszenttornyai leánykörökben.“37 38 *... (T. i. Kulcsár ebben az időben már családos ember.) Justh és Czóbel Minka vállalják első gyermekének kereszteltetését, utóbbi Justh-hoz írt egyik levelében említi, hogy „mondja meg a szocialista vezérnek, hogy igen szívesen lépek vele komaságba“. (Kulcsár politikai magatartásáról bővebbet nem tudtam kikutatni, de ezt az egy kis adatot is fontosnak tartom az agrárszocialista mozgalmak kezdetéről, azoknak éppen e klasszikus vidékéről.) Irodalmi szereplésének az előbb említett nótán kívül is maradt nyoma. Ahogy Justh mondja, ismert népköltő volt, Gyulai Pál is elismerte jelentékeny poétai tulajdonságait, bár főként Petőfi utánzó volt. Justh sokra becsülte színészi talentumát és 1893—94 telén egy időre magával is vitte Párizsba, ott is szerepeket tanultak. Kulcsár Pál játszotta Plútót a Kincsben, a vincellért a Botcsinálta doktorban, Baltáit Justh Siralomház és Ányost Justh Asszony szava, Isten szava c. darabjaiban. Jóformán minden előadáson szerepelt, rendszerint, ahogy Justh mondja, mint „szerelmes színész.“ Szép hangját is sokan dicsérik, Bus János és Madarász Gyuri gányólegényekkel trióba szervezte őket Justh és esténkint szép régi magyar nótákat énekeltek.38 ... „A színielőadások felvonásközeiben Rákóczi-dalokat énekelt (Czóbel Minka küldte hozzá az attilát, melyben nagyszerűen nézett ki), más alkalommal pedig Báthory idejéből való dalokat.“40... Csinos naivájáról, Molnárnéról maga Justh is ír a Nemzeti Szalonban megjelent cikkében. Dicséri nemcsak meleg humorát, hanem kitűnő memóriáját is. Egy hét alatt tanulta be a Képzelt beteg Toinettejét, s pár nap alatt a Makrancos hölgy Bősz Katáját. De dicséri ezt a „picinyke asszonykát“ Silberstein Adolf is, szinte hihetetlennek mondja színészi teljesítményét, el van ragadtatva, hogy milyen „magasabb élet, művészi hajlam“ rejlik benne,41 ... lefőzi a tanult színésznőket. Rajki Pista, a kertészbojtár a Kincsben Stasimust, a Makrancos hölgyben Petruchiot, s a képzelt beteget játssza, csak a próbákon tanul, de azért tökéletesen tudja szerepét, még társait is kisegíti ha megakadnak. Drámai szendéje Justhnak a hódmezővásárhelyi Puskás Lidi, a feketeszemű, sokat dicsért, temperamentumos Bémán Vica (Kologországból) és Supkégel Flóra kisasszony, az egyik tanító leánya. Ez utóbbin kívül csak a július 24-iki közölt színlapon következő előadásul hirdetett Képzelt betegben lépett föl még egy nem-parasztszinész, Bartos Róza kisasszony. 37 A 33. jegyz.-ben id. cikk. 38 A 13. jegyz.-ben id. cikk. 3 Justh Zsigmond levele Czóbel Minkához 1893. máj. 6. Sz. K. levelestára. U. az. 1894. júl. u. o. 41 Silberstein Adolf: Tusculum Orosháza mellett. Orosházi Közi, 1893. aug. 111