Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Baintner János - Baiulescu Bertalan - Bajai Amánd József
343 Baintner—Bajai 344 másodorvosa Losonczra, 1839-ben mint első tiszti főorvos Balassa-Gyarmatra költözött. 1880-ban a budapesti egyetem a jubiláris díszoklevéllel tisztelte meg, ő felsége pedig kir. tanácsossá nevezte ki. Meghalt 1883. márcz. 1. Balassa-Gyarmaton. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de praecipuis basibus vegetabilium salinis. Pestini, 1830. Bugát és Flór, Magyarországi Orvosrend Névsora 1840. — Klupp, Adatok 155.—Szinnyei Könyvészete 26. — Orvosi Hetilap 1880. — Oláh Gyula, Közegészs. Statistikája 223. — Nógrádi Lapok 1883. 9. SZ. és gyászjelentés. Baintner János, jogtudor, kir. tanácsos, budapesti egyet. tanár, a m. tud. akadémia lev. tagja, előbbinek testvér-öcscse, szül. 1815. jan. 15. Liptó-Ujvárott; középiskolai tanulmányait Rozsnyón, Miskolczon és Lőcsén, a bölcseleti s jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte 1835-ben. Ezután joggyakorlatra lépett és 1836—38-ig mint kir. táblai hites jegyző működött. 1838-ban ügyvéd, egy évvel később jogtudor lett. Miután több előkelő családnál jogtanító volt, 1841. ápr. 10. Eszterházy hg. urad. igazgatóságánál mint jogügyi előadó és titkár nyert alkalmazást ; ez állásában maradt 1848-ig, midőn a pozsonyi jogakadémiához tanárrá s 1850. máj. 20. pedig igazgatóvá neveztetett ki; itt eleintén államismét és bányajogot, 1850—53-ban váltó s kereskedelmi jogot, 1854. szept. 27-ig magyar magánjogot tanított, mely utóbbi napon a pozsonyi országos főtörvényszékhez tanácsossá neveztetett, megtartván e mellett 1861-ig igazgatói állását is. 1855. decz. 15. az úrbéri törvényszék ülnökévé s előadójává, 1856. nov. 24. pedig a pozsonyi földtehermentesítési bizottság tagjává lett. 1861. jan. 22. m. kir. helytartósági tanácsossá neveztetett ki; de már a következő év máj. 25. a pesti egyetemhez az osztrák-magyar jog és polg. törvénykezés ny. r. tanárává s kir. tanácsossá neveztetett. 1863. jún. 29. a hét személyes táblához szavazó bírónak meghivatván, mint ilyen egész 1869. máj. 31-ig (a hétszemélyes tábla feloszlásáig) működött e tábla büntető osztályában. Az 1879—80. tanév végeztével nyugalomba lépett és nógrádmegyei puszta-berki jószágára vonult, hol 1881. aug. 14. meghalt. A m. t. akadémia 1865. decz. 10. választotta meg levelező tagjává. — Irt néhány czikket a Jogtudományi Közlönybe (1866—68.), többi közt: Vélemény az egyetemi tantervre nézve a jog- és államtudományi karban (1868.). — Munkái : 1. Magyar régi és új törvényszéki rendezet és törvénykezési eljárás. Bevezetéssel. Pozsony, 1851. — 2. Az ausztriai általános magánjog alaptanai. Pest, 1868. — 3. Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz. Pest, 1869. — 4.A bírósági szervezetről. U. ott, 1870. (Értekezések a társad. tud. kör. I. 12. sz.) — 5. A bírósági szervezet és peres eljárás köztörvényi polgári ügyekben, előadási vezérfonalul. Bpest, 1877. Hon 1881. 225. SZ. — ill. Tud. Akadémia Almanachja 1882. 259. — Herczegh Mihály, Emlékbeszéd. Bpest, 1883. — Ortvay, Száz év egy hazai főiskola életéből. 121. — Apáthi., Emlékbeszéd. Bpest, 1885. Baiulescu Bertalan, a brassói gör. kel. rumén főgymn. vallástanára 1869 óta, szül. Zernesten Fogarasmegyében. — Szerkeszti a Meseriasul Roman cz. havonként kétszer megjelennő vegyes tartalmú lapot Brassóban. Wutz Névkönyve. Bajai Amánd József, minorita-rendi áldozó pap és 1868. óta a miskolczi kath. gymnasium tanára, szül. 1845 febr. 21. Baján , beöltözött 1864. okt. 10., áldozó pap lett 1868. nov. 21. — Megírta a miskolczi kath. gymnasium történetét a gymn. Értesítőjében (1888.) és értekezéseket a tornázásról, az idegekről, a vulkanismusról és földrengésekről ugyanoda (1878., 1880., 1881., 1883., 1885. és 1886-ban.) Miskolczi trvmn. Értesítője 1877—89.— Minorita-rend Névtára 1883.